13160528
Beschreibung
Karteikarten von Erzsébet Bosnyákné Szűcs, aktualisiert vor 12 Monate
|
Erstellt von Erzsébet Bosnyákné Szűcs
vor etwa 6 Jahre
|
|
| Frage | Antworten |
| bolsevik/ kommunista ideológia | szélsőbaloldali ideológia, melynek célja a kapitalizmus helyett egy osztály nélküli társadalom megteremtése, amelyben nem létezik magántulajdon a termelésben, a javak elosztásában a ’mindenki képességei szerint dolgozik, és a megtermelt javakból szükségletei szerint részesül’ elv érvényesül |
| hadikommunizmus | 1918-21 között a polgárháborúra és intervenciós háborúra hivatkozva bevezetett gazdasági intézkedések Szovjet-Oroszországban: • Üzemek teljes államosítása • Vidéken beszolgáltatási rendszer, rekvirálások • A pénz elveszti funkcióját, a bérek természetben • Általános munkakötelezettség • Általános hadkötelezettség |
| NEP, nepmanok | Lenin új gazdaságpolitikát kezdeményezett: NEP 1921-28: • A paraszti beszolgáltatás helyett terményadó, a felesleg szabadon értékesíthető a piacon; földet lehet bérelni, idegen munkaerőt alkalmazni. • Az iparban megszűnt a totális államosítás, 20 főnél nem többet foglalkoztató kisipari vállalatokat lehet alapítani. • Lehetővé teszik a külföldi tőke jelenlétét, bár ez nem lesz jelentős. → az érdekeltség részbeni ismételt érvényesülése → a pénz és a piac ismét működik; 1923-ra már érezhetően javul a helyzet; kialakul a nepmanok (a NEP következtében meggazdagodottak) rétege. |
| erőltetett iparosítás | Sztálin 1928 körül hirdeti meg a szocializmus egy országban való felépítését, de szerinte ilyen körülmények között elkerülhetetlen a hatalom koncentrációja, a mindenre kiterjedő ellenőrzés; illetve az erőltetett ütemű modernizáció / iparosítás. 1928-tól a nehézipar fejlesztésének siettetése, ehhez nagy mennyiségű tőke szükséges, ami csak a mezőgazdaságból vonható el ( → kolhozosítás, így valósítható meg az állami ellenőrzés és elvonás (+szovhozok)), illetve az életszínvonal alacsonyan tartásából |
| kollektivizálás / kolhozosítás | A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek) kialakítását jelenti. Adminisztratív és kényszerítő eszközökkel (pl. magas adó, beszolgáltatási kötelezettség) „vették rá” a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket, állataikat. szerszámaikat a szövetkezetbe, aminek elvileg közös tulajdonosai. |
| kulák, kuláktalanítás | 1928-ig a kulák (gazdagparaszt; 2-3%) csak megbízhatatlan, ezután deklarált ellenség (ekkortól kulák mindenki, aki nem akar belépni a kolhozokba; 10-15%) Molotov: „Úgy üsd a kulákot, hogy a középparaszt vigyázzba vágja magát!” „kuláktalanítás”: kivégzés, lágerbe zárás, száműzés. → éhínség, eltűnt az ország legképzettebb paraszti rétege. A mezőgazdaság visszaesése óriási, de 1934-re a parasztgazdaságok 75%-a, 1937-re 97%-a bent van a kolhozokban. |
| tervutasításos gazdaságpolitika (tervgazdálkodás) | Központi gazdaságirányítási módszer. A szocialista gazdasági rendszer jellemzője, amelyben a gazdaság egy előre meghatározott időszakára előírt teljesítményét részletes, általában irreális ágazati tervekre bontják. A gazdaság összes ágazatát az állam irányítja, dönt az erőforrások és a bevételek elosztásáról. Általában 5 éves tervekben határozzák el, és írják elő a gazdaság szereplői számára, hogy mit kell termelni, miből, és mennyiért. A mennyiség a fontos. |
| koncepciós perek | bírósági eljárásnak álcázott politikai megfélemlítő akció, amikor hazug vádak, hamisított bizonyítékok, kikényszerített vallomások révén megrendeznek egy tárgyalást, az ítélet előre eldöntött; a szélső baloldali diktatúrák jellemzője |
| személyi kultusz | a totális államok vezetőinek rendkívüli méreteket öltő dicsőítése; a vezér „mindenhatóságának” eszméje, mely nemcsak a hivatalos politika megnyilvánulásaiban jelentkezett, de áthatotta a mindennapokat és az emberek magánéletét is. |
| GULAG | ’a táborok állami igazgatósága’ orosz kifejezés rövidítése, kényszermunkatáborok a SZU-ban |
| holodomor | 'éhhalál' Az 1932-33-as nagy szovjet éhínség ukránok lakta területeken használatos megnevezése. A rossz időjárás mellett szándékos politikai és adminisztratív döntések eredményeként legkevesebb 7 millió (más becslések szerint elérte a 10 milliót) ukrán áldozattal járó éhínség. Sztálin célja az volt a politikai döntésekkel (pl. a begyűjtés rendszerének szigorítása), hogy leszámoljon az ukrán néppel, tartva attól, hogy kiválnak a Szovjetunióból. |
Möchten Sie mit GoConqr kostenlos Ihre eigenen Karteikarten erstellen? Mehr erfahren.