Hidegháború - fogalmak

Description

Flashcards on Hidegháború - fogalmak, created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs on 16/10/2017.
Erzsébet Bosnyákné Szűcs
Flashcards by Erzsébet Bosnyákné Szűcs, updated more than 1 year ago
Erzsébet Bosnyákné Szűcs
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs over 6 years ago
900
0

Resource summary

Question Answer
szuperhatalmak Olyan állam, amely gazdasági, katonai erejénél fogva a világ egész területén képes beavatkozásra. A II. világháború után az USA és a Szovjetunió volt az első két szuperhatalom, akik a hidegháború éveiben végig meghatározták a világpolitikát.
vasfüggöny A nyugat-európai, illetve a szovjet befolyási övezetbe tartozó országok közötti határvonalra, Európa megosztottságára utaló kifejezés. Winston Churchill használta először 1946-ban a hidegháborús korszakot jellemző gazdasági, politikai és ideológiai elzárkózás érzékeltetésére. Nemcsak jelképes értelemben létezett, hanem a nyugati és keleti tömb határzáraként is (szögesdrót kerítés, berlini fal).
hidegháború A második világháborút követő, 1947 és 1985 közötti időszak, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió (illetve katonai és politikai szövetségeseik) szembenállása határozott meg. A korszakot gazdasági, ideológiai, fegyverkezési verseny és kisebb helyi háborúk jellemezték, de a két szuperhatalom kerülte a közvetlen fegyveres összecsapást. Az 1950-es évek közepén, majd az 1970-es évek elején már mutatkoztak az enyhülés jelei, de a hidegháború korszaka végérvényesen csak a Szovjetunió meggyengülésével, majd felbomlásával zárult le.
fegyverkezési verseny A hidegháború idején elsősorban a két szuperhatalom között kialakuló katonai vetélkedés, amelynek célja az erődemonstráció és a másik fél megtörése volt. A Szovjetunió gazdasága az 1980-as évek közepére kimerült, ez vezetett a felbomlásához és a közép-kelet-európai országok rendszerváltásához.
kétpólusú világ A II. világháború után kialakult világ, melyben a két szuperhatalom határozta meg a világtörténelem eseményeit (1945-1989).
ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Független államokból álló világszervezet, mely 1945-ben alakult meg San Franciscóban; Székhelye New York. Céljai: - a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; - baráti kapcsolatok fejlesztése a nemzetek között, amelyek az egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapulnak; - együttműködés a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, - a nemzetek e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása.
NATO Észak-atlanti Szerződés Szervezete; az Egyesült Államok, Kanada és tíz nyugat-európai ország által 1949-ben létrehozott katonai szövetség. Célja kezdetben a nyugati világ védelme volt egy esetleges szovjet támadással szemben. A kétpólusú világ megszűnését követően a szervezet célja megváltozott. Elsősorban Európa és a világ válságövezeteiben lát el katonai-békefenntartó feladatokat, harcol a nemzetközi terrorizmus ellen, illetve az emberi jogok biztosításáért. A szövetség időközben új tagokkal bővült; Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja.
Varsói Szerződés A Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó európai országok katonai szervezete. 1955-ben hozta létre a SZU, 1991-ben szűnt meg.
KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) A Szovjetunió vezetése alatt és nyomására létrehozott gazdasági együttműködési szervezet a kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunió és később más szocialista országok részvételével, mely 1949-ben alakult Moszkvában. 1991-ben szűnt meg.
EGK / Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Gazdasági integrációra törekvő szervezet, melyet 1957-ben az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg hozott létre. Székhelye Brüsszel. Előzménye ugyanezen országok együttműködése 1951-től az ESZAK keretében.
berlini fal 1961-ben kezdik el építeni és 1989-ig a rendszerváltozásig áll fenn. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták, hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon. A hidegháborús szembenállás, Európa kettéosztottságának szimbólumává vált.
harmadik világ A világnak az a része, azok az országok, amelyek sem a fejlett tőkés államok (első világ), sem az ún. szocialista országok közé (második világ) nem tartoznak, illetve nem tartoztak a második világháborút követően, a hidegháború idején. Többségében fejlődő országok, amelyek gyarmati sorból váltak függetlenné: Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.
el nem kötelezettek mozgalma Nemzetközi mozgalom, amely a hidegháború sem keleti, sem nyugati tömbjéhez nem akarta magát elkötelezni, külön politikát akart folytatni. 1955-ben alakult meg, hivatalosan 1961-ben, többségében a harmadik világ országai csatlakoztak hozzá. Jellemzői: távolságtartás a a katonai és politikai szövetségi rendszerektől, a békés egymás mellett élés érvényesítése a nemzetközi kapcsolatokban, küzdelem a gyarmatosítás minden formája és a faji megkülönböztetés ellen.
Marshall-terv A második világháború után az Egyesült Államok külügyminisztere által kidolgozott gazdasági segélyprogram Európa részére. Célja az európai újjáépítés felgyorsítása volt, Európa gazdaságának gyors talpra állítása, hogy a világgazdaság működőképes maradjon. A segélyt a Szovjetunió visszautasította, és erre kényszerítette az érdekszférájába tartozó kelet-európai országokat is.
Truman-elv 1947-ben az Egyesült Államok elnöke, Harry Truman által meghirdetett ún. feltartóztatási politika, amely a Szovjetunió további terjeszkedésének megakadályozására, illetve a nyugat-európai országok katonai és gazdasági megsegítésére irányult.
Zsdanov (-Sztálin)-doktrína A Szovjetunió (Kominform) 1947-ben megfogalmazott külpolitikai alapelve, mely szerint két ellentétes világ harca zajlik, melyben a szovjet típusú rendszer le fogja győznie az imperializmust.
KOMINFORM Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája: 1947 szeptemberében létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek célja a kommunista pártok közötti információcsere és tevékenységük összehangolása. Szovjet befolyás alatt működik.
enyhülési politika A két szuperhatalom közti közeledési időszak, melyben bizonyos fokú együttműködés (politikai, gazdasági, kulturális téren) alakult ki a béke fenntartása érdekében. Fő időszaka: a kubai válság után - 1975
olajválság 973-74: első olajválság - Az OPEC (“hét nővér”) = Kőolaj-exportáló Országok Szervezete beveti az ún. olajfegyvert: a termelés csökkentésével négyszeresére növeli az olaj árát; 1979: második olajválság - újabb 80%-os árnövelés→ a nyugat kénytelen alkalmazkodni, nagy technikai-technológiai fejlesztés, ugyanez keleten elmarad.
diáklázadások Az egyetemi ifjúság mozgalmai 1968-ban az USA-ban és Nyugat-Európában / főként Franciaországban. . nagyobb szexuális szabadságot akartak •egyetemi reformokat követeltek, mert sok volt az egyetemista (a baby-boom generáció mozgalma), kevés a felkészült tanár, elavultak a tananyagok, nincs semmilyen beleszólásuk az egyetemi életbe •hevesen támadták a fogyasztói társadalmat, az alacsony társadalmi mobilitást
Brezsnyev-doktrína A korlátozott szuverenitás elmélete (a szocialista országok szuverenitása csak addig terjed, amíg nem sérti a szocialista közösség érdekeit; pl. nem lehet kilépni a Varsói Szerződésből, nem vonható kétségbe a Szovjetunió vezető szerepe a szocialista tömbön belül). Ez alapján dönt a beavatkozás mellett 1968-ban a csehszlovákiai reformok ellen; fékezi le az 1968-ban kezdődő magyar gazdasági reformokat.
peresztrojka (átalakítás) Az életkörülmények romlásának megállítása a fegyverkezés ütemének visszafogásával, ez megkövetelte a szovjet külpolitika megváltozását is: a kis hidegháború idején szerzett területek feladását, a tárgyalásokat az USA-val, a be nem avatkozást a szocialista országok belügyeibe, hosszú távon a szovjet csapatok kivonását a szocialista országokból; + gazdasági reformok is: a központi irányítás fokozatos leépítése, racionalizálás, magántulajdon lehetővé tétele, vállalkozói kedv növelése
glasznoszty (nyilvánosság, nyitottság) Eredetileg Gorbacsov azért hirdeti meg, mert társadalmi támogatást remél a keményvonalasokkal szemben (szabadon engedték a politikai foglyokat, illetőleg biztosították a sajtó- és véleményszabadságot), de a nyilvánosság nemcsak őt segíti, hanem az emberek elégedetlenségének egyre nyíltabb kifejezését is.
szovjetizálás A Szovjetunióban kialakított szélsőbaloldali rendszer “exportálása” a kelet--közép-európai országokba a II. világháború után.
Show full summary Hide full summary

Similar

Geography Restless Earth
sophieelizabeth
AS AQA Accounting Unit 1 - FLASH CARDS
Harshad Karia
Creative Writing
amberbob27
Geography - AQA - GCSE - Physical - Rivers
Josh Anderson
Science Additional B3 - Animal and Plant Cells Flashcards
Stirling v
med chem 2 final exam
lola_smily
An Inspector Calls- Quotes
ae14bh12
PSBD TEST # 3_1_1
yog thapa
Cloud Data Integration Specialist Certification
James McLean
Microbiology MCQs 3rd Year Final- PMU
Med Student
ASSD & PSBD QUESTION 2018 200
Dhiraj Tamang