ÖKOLÓGIA:

ÖKOLÓGIA (KÖRNYEZETBIOLÓGIA):
az egyed feletti szerveződési szinteken tapasztalható jelenségekkel, és azok okaival foglalkozó biológiai tudomány.

ÖKOLÓGIAI KÖRNYEZET (KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK):
a populációt (közösséget) körülvevő környezet azon elemei, melyek a populációra tényleges hatást fejtenek ki. A környezeti tényezők, így minden populáció egyedileg értelmezendők. Lehetnek élettelenek (abiotikus) és élők (biotikus) tényezők.

R-STRATÉGISTA:
-kis termetű
-rövid életű
-magas halálozási arányú
-gyors fejlődésű
-korán ivarérett szervezetek
-nagy elterjedés, nagy populáció növekedési ráta
-a populáció mérete gyakran túlnő a környezet eltartóképességén ---> egyedszámcsökkenés
-hirtelen felszabaduló források gyors kihasználása
pl: egyéves gyomok

K-STRATÉGISTA:
-nagy testű
-hosszú életú
-magas túlélési arányú
-lassú egyedfejlődésű szervezetek
-késői ivarérés, kis szaporaság,
-kis elterjedés és kis populációnövekedési ráta
-populáció mérete stabil, eltartóképesség határához közel helyezkedik el
-forrásokkal tartósan gazdálkodnak
pl: fák, cserjék, évelő lágyszárúak, nagytestű emlősök, nagyragadozók

TŰRŐKÉPESSÉG:
-élőlények öröklődö, fajra jellemző sajátsága
-megmutatja, hogy azok milyen határon belül képesek elviselni az ökológiai környezet változását

SPECIALISTA:
Sok környezeti tényező szempontjából szűktűrésű fajok. Speciális környezetben tudnak megélni.
pl: kereklevelű harmatfű, tőzegmoha

GENERALISTA:
Sok szempontból tágtűrésűek, sok élettérben előfordulhatnak (kozmopolita fajok)
pl: kormorán, gyapjaslepke, pongyolapitypang, fehér akác

INDIKÁTOR FAJ:
Csak egy ökológiai tényezőre nézve szűktűrésűek. Előfordulásukkal jelzik az adott környezeti tényező meglétét vagy hiányát.
pl: sebes pisztráng (víz O2 mennyisége), bazsarózsa (talaj magas kalcium tartalma), csalán (talaj magas nitrogén tartalma)

ÜVEGHÁZHATÁS:
-légkörben levő CO2, és egyéb anyagok következtében kialakuló hatás.
-A Föld hőmérsékletét 33°-kal magasabban tartja, mint amennyinek a Naptól való távolság függvényében lennie kellene.
-hőingadozást 150°-kal.

BERGMAN-SZABÁLY:
az egy rokonsági csoportba tartozó fajok testmérete a sarkok felé csökken.

ALLEN-SZABÁLY:
az emlősállatok egy rokonsági körébe tartozó egyedei esetében a sarkok felé a kiálló testrészek mérete csökken.

GLOGER-SZABÁLY:
a hőmérséklet és az állatok színe közti összefüggés alapján a sarkok felé az állatok színezete egyre világosabb.

ÁLLANDÓ VÍZÁLLAPOTÚ ÉLŐLÉNY:
egy határon belül egyenletes vízháztartásúak az élőhely ingadozó víztartalma mellett is
pl: harasztok, zuzmók, nyitvatermők, zárvatermők

VÁLTOZÓ VÍZÁLLAPOTÚ ÉLŐLÉNY:
vízháztartásuk az élőhely vízviszonyaitól függ.
jól tűrik a kiszáradást.
pl: zuzmók, moszatok, néhány mohafaj

TALAJ:
a földkéreg legfelső, élőlények megtelepedésére alkalmas, termékeny rétege
(0-1,5 m)

TALAJKOLLOID:
a talaj szerkezeti és működési egysége, a humusz és az agyag együttese.

MUTUALISTA KAPCSOLAT:
-mindkét populáció számára előnyös kapcsolat
pl: szimbiózis (elsősorban táplálkozási kapcsolat - bélbacik), mikorrhiza (nővény és gomba együttélése)

PARAZITIZMUS:
-élősködő a gazdaszervezetből táplálkozik, annak testében szaporodik.
-egyensúlyi állapot alakul ki, nem halálos (általában)
-fészekparazita (pl: kakukk)
pl: tetvek, kullancsok

KOMMENZALIZMUS:
-egyik populáció táplálékának maradékából a másik populáció egyedei fogyasztanak
-szaprofiták (lebontók)
pl: oroszlán-hiéna

KOMPETÍCIÓ:
-hasonló, vagy teljesen azonos ökológiai igényű populációk között
-gátolják egymást az élőlények a növekedésben, szaporodásban, elterjedésben, tápanyagok megszerzésében
pl: fényért versengő fa, rajta liánfajok, fészkelési helyért versengő énekesmadarak

KOMPETITÍV KIZÁRÁS ELVE (GAUZE-ELV):
két azonos környezeti igényű populáció nem élhet tartósan ugyanazon az élőhelyen.

ÖKOLÓGIAI NICHE:
a populáció környezetében található forrásoknak az a része, amelyet a populáció egyedei ténylegesen kihasználhatnak. A többi faj populációival kölcsönhatásban mutatja meg a faj életlehetőségeit.

ÉLETTANI NICHE:
az élőlény környezetében található források azon része, amelyet az egyed ténylegesen igényel. A többi faj nélkül mutatja meg a faj életlehetőségeit.

AMENZALIZMUS:
egyik populáció számára közömbös, míg a másiknak hátrányos kapcsolat.
pl: diófa alatt virágos növények nem képesek megélni (fa lehulló levelei : jugulin)

NEUTRALIZMUS:
-nincs kapcsolat a populációk között
-pl: dögevők, iszapevők, ürülékevők kevésbé hatnak egymásra.

ÉLETKÖZÖSSÉG (BIOCÖNÓZIS):
egy adott helyen, egy időben együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese.

TERMÉSZETES ÉLETKÖZÖSSÉG:
olyan teljes és stabil önszabályozó életközösség, amely a működéséhez nem igényel külső beavatkozást. Egyre kisebb az ilyen területek aránya.

FÉLKULTÚR ÉLETKÖZÖSSÉG:
azon életközösség, melynek fennmaradásához, működéséhez az ember kismértékű beavatkozása szükséges.

KULTÚR ÉLETKÖZÖSSÉG:
csak az ember rendszeres szabályozó tevékenysége mellett működőképes életközösség.

BIOTÓP:
az élőlények élőhelye

GAIA-ELMÉLET:
-J.E.Lovelock és L. Margulis
-egyetlen, gigantikus - Föld méretű - szervezett élet
-Gaia: görög mitológiában a Föld istennője
-Gaia=az a rendszert alkotó teljesség, amely igyekszik a legkedvezőbb fizikai és kémiai környezetet fenntartani az élet számára ezen a bolygón.

PRODUCENS:
autótróf táplálkozású élőlények (főként zöld növények), amelyek szervetlen vegyületekből szerves vegyületeket állítanak elő.

KONZUMENS:
heterotróf növényevű, húsevő, vagy mindenevő állatok. Szervezetük felépítéséhez közvetlenül vagy közvetve a termelők által felépített szerves vegyületeket használják fel.

CSÚCSRAGADOZÓ:
olyan ragadozó, amelynek az adott életközösségben nincs természetes ellensége

REDUCENS:
az elhalt élőlények maradványait feldolgozó szervezetek. A szerves vegyületeket a termelők által felvehető szervetlen vegyületekké bontják le.
pl: baktériumok, nyálkagombák, valódi gombák, egysejtűek

TÁPLÁLÉKLÁNC:
egy társulás populációi közötti lineáris táplálkozási kapcsolat.

TÁPLÁLÉKHÁLÓZAT:
egy társulás populációi közötti táplálkozási kapcsolatrendszer, amely az egymást fogyasztó populációk rendszeréből áll.

TÁPLÁLKOZÁSI SZINTEK:
táplálékláncok és hálózatok azonos funkciójú populációcsoportjai.
pl: termelők, elsődleges- , másodlagos- , harmadlagos fogyasztók, lebontók.

BIOMASSZA:
az életközösséget alkotó élőlények egy adott pillanatban mért összes tömege vagy energiatartalma

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ:
az a folyamat, mely során az élőlények szerves anyagot termelnek

PRIMER PRODUKTUM:
fotoszintetizáló növények által termelt szerves anyag tömege vagy energiatartalma

SZEKUNDER PRODUKTUM:
heterotróf élőlények által kialakított szerves anyag tömege vagy energiatartalma.

MINTÁZAT:
az életközösségek vízszintes irányú elrendeződése, mely a tápanyageloszlás és a szaporodási sajátságok miatt alakul ki.

SZINTEZETTSÉG:
az életközösségek függőleges irányú elrendeződése, mely az élőlények magasságkülönbsége és a fényért való küzdelem miatt alakul ki.

ASZPEKTUS:
az életközösségek ciklikus, visszatérő változása. a diverzitás nem változik.

SZUKCESSZIÓ:
az életközösségek időben egymás utáni, egyirányú változása, amely a diverzitás változásával jár.

GÉNBANK:
-a kultúrnövények, háziállatok és vadon élő rokonaik genetikai információkészletének megőrzésére létrehozott faj- és fajtagyűjtemény.
-felhasználható fajnemesítésben, életközösségek regenerációjában.

	Criado por konkolyanett mais de 12 anos atrás

Biológia Notas sobre Fogalmak, criado por konkolyanett em 30-01-2014.