Karteikarten
Az ipari forradalom II. szakasza
Karten in diesem Stapel (12)
- 1monopóliumA tőkekoncentráció vagy tőkecentralizáció eredményeként kialakult olyan tőkés nagyvállalat / óriásvállalat vagy nagyvállalatok közötti szervezet, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és a piacon; megegyezéssel vagy méreténél fogva korlátozza a szabad versenyt, s extraprofitra tesz szert - a szabad versenyes kapitalizmust felváltja a monopolkapitalizmus.
- 2tőkekivitelA fejlett országokban a javuló munkafeltételek miatt nőttek a költségek, ezért a tőkések részben a kevésbé fejlett országokban, részben a gyarmati területeken létesítették új gyáraikat (itt olcsóbb a munkaerő, szervezetlen a munkásság), az új piacok és nyersanyagok közelsége is fontos tényező.
- 3egyenlőtlen fejlődésA fejlődés lendülete, mértéke nem mindenütt egyformán erős. Az USA és Németország növekedési mutatói a gazdaságban komoly mértékben felülmúlják a korábban legfejlettebb Angliáét is. Ennek magyarázata egyrészt, hogy az ipari forradalomba később bekapcsolódóknak nem kell végig járnia a korábbi szakasz minden állomását, azonnal a legújabb eszközöket és módszereket használhatják, másrészt ezen konkrét országok sajátosságai is magyarázatul szolgálhatnak. USA: a polgárháború után hatalmas területek, piac, a bevándorlók folyamatos munkaerő- utánpótlást biztosítanak. Németország: a politikai egység létrejötte megteremti az egységes gazdaságot, piacot.
- 4finánctőkeAz ipari és banktőke összefonódása, azaz a bankok maguk is befektetők, résztulajdonosok lesznek a termelés területén.
- 5futószalagos termelésFolyamatos munkarendszerrel dolgozó üzemben folyó termelés. A futószalag biztosítja a munkaműveletek közti kapcsolatot és továbbítja a munkatárgyat a futószalag két oldala mellett dolgozó munkásokhoz, ahol minden munkás csak egy-egy részmunkát végez.
- 6középosztályos társadalomA polgári államok jellemzője a 19. század második felétől, az ipari forradalom második szakaszának hatására bekövetkező gazdasági fejlődés nyomán: a középosztály növekedése jelentősebb, mint a munkásságé.
- 7torlódó társadalomA régi, rendi típusú, agrár jellegű és az új, tőkés, ipari jellegű társadalmi rétegződés egyidejűleg van jelen. Közép- és Kelet-Európában a XIX. század végén a hagyományos és a polgári társadalmi rétegek együtt léteztek, mintegy egymásra torlódtak.
- 8középosztályA kapitalista társadalmakban a nagybirtokos-nagytőkés elit és a munkásság között elhelyezkedő
társadalmi réteg. Ide tartoznak a középbirtokosok és a közepes méretű vállalkozások tulajdonosai,
az értelmiség és az alkalmazottak felső rétege. A XIX. század folyamán a középosztály számaránya
fokozatosan nőtt. - 9kartellVállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a résztvevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el. Pl.
1. árkartell: árak közvetlen meghatározása, árváltoztatási egyezség kialakítása
2. mennyiségi kartell: az eladás, beszerzés vagy kitermelés kvótáinak megszabása
3. területi kartell: piacok felosztása, versenytársak kizárása
4. bérkartell - 10trösztAzonos tevékenységet végző, egykor önálló vállalatok jogilag egységes gazdasági társaságba való összefonódása, egybeolvadása. Célja a piac feletti kizárólagos uralom megszerzése.
- 11szindikátusA vállalatok önállóságukat megtartják, de közös szervezetet hoznak létre pl. a termékértékesítésre, a nyersanyagbeszerzésre.
- 12konszernFőként pénzügyileg egymáshoz kapcsolódó, különböző tevékenységet folytató vállaltok, melyek piramisszerűen épülnek egymásra (anya- és leányvállalatok), melynek csúcsán egy ellenőrző társaság áll.
Informationen
- Beschreibung
- Karteikarten am Az ipari forradalom II. szakasza, erstellt von Erzsébet Bosnyákné Szűcs am 16/12/2017.
- Erstellt von
- Erzsébet Bosnyákné Szűcs
- Aufrufe
- 682
- Bewertung