11775426
Beschreibung
Karteikarten von Erzsébet Bosnyákné Szűcs, aktualisiert vor 7 Monate
|
Erstellt von Erzsébet Bosnyákné Szűcs
vor mehr als 6 Jahre
|
|
| Frage | Antworten |
| monopólium | A tőkekoncentráció vagy tőkecentralizáció eredményeként kialakult olyan tőkés nagyvállalat / óriásvállalat vagy nagyvállalatok közötti szervezet, amely uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és a piacon; megegyezéssel vagy méreténél fogva korlátozza a szabad versenyt, s extraprofitra tesz szert - a szabad versenyes kapitalizmust felváltja a monopolkapitalizmus. |
| tőkekivitel | A fejlett országokban a javuló munkafeltételek miatt nőttek a költségek, ezért a tőkések részben a kevésbé fejlett országokban, részben a gyarmati területeken létesítették új gyáraikat (itt olcsóbb a munkaerő, szervezetlen a munkásság), az új piacok és nyersanyagok közelsége is fontos tényező. |
| egyenlőtlen fejlődés | A fejlődés lendülete, mértéke nem mindenütt egyformán erős. Az USA és Németország növekedési mutatói a gazdaságban komoly mértékben felülmúlják a korábban legfejlettebb Angliáét is. Ennek magyarázata egyrészt, hogy az ipari forradalomba később bekapcsolódóknak nem kell végig járnia a korábbi szakasz minden állomását, azonnal a legújabb eszközöket és módszereket használhatják, másrészt ezen konkrét országok sajátosságai is magyarázatul szolgálhatnak. USA: a polgárháború után hatalmas területek, piac, a bevándorlók folyamatos munkaerő- utánpótlást biztosítanak. Németország: a politikai egység létrejötte megteremti az egységes gazdaságot, piacot. |
| finánctőke | Az ipari és banktőke összefonódása, azaz a bankok maguk is befektetők, résztulajdonosok lesznek a termelés területén. |
| futószalagos termelés | Folyamatos munkarendszerrel dolgozó üzemben folyó termelés. A futószalag biztosítja a munkaműveletek közti kapcsolatot és továbbítja a munkatárgyat a futószalag két oldala mellett dolgozó munkásokhoz, ahol minden munkás csak egy-egy részmunkát végez. |
| középosztályos társadalom | A polgári államok jellemzője a 19. század második felétől, az ipari forradalom második szakaszának hatására bekövetkező gazdasági fejlődés nyomán: a középosztály növekedése jelentősebb, mint a munkásságé. |
| torlódó társadalom | A régi, rendi típusú, agrár jellegű és az új, tőkés, ipari jellegű társadalmi rétegződés egyidejűleg van jelen. Közép- és Kelet-Európában a XIX. század végén a hagyományos és a polgári társadalmi rétegek együtt léteztek, mintegy egymásra torlódtak. |
| középosztály | A kapitalista társadalmakban a nagybirtokos-nagytőkés elit és a munkásság között elhelyezkedő társadalmi réteg. Ide tartoznak a középbirtokosok és a közepes méretű vállalkozások tulajdonosai, az értelmiség és az alkalmazottak felső rétege. A XIX. század folyamán a középosztály számaránya fokozatosan nőtt. |
| kartell | Vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a résztvevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el. Pl. 1. árkartell: árak közvetlen meghatározása, árváltoztatási egyezség kialakítása 2. mennyiségi kartell: az eladás, beszerzés vagy kitermelés kvótáinak megszabása 3. területi kartell: piacok felosztása, versenytársak kizárása 4. bérkartell |
| tröszt | Azonos tevékenységet végző, egykor önálló vállalatok jogilag egységes gazdasági társaságba való összefonódása, egybeolvadása. Célja a piac feletti kizárólagos uralom megszerzése. |
| szindikátus | A vállalatok önállóságukat megtartják, de közös szervezetet hoznak létre pl. a termékértékesítésre, a nyersanyagbeszerzésre. |
| konszern | Főként pénzügyileg egymáshoz kapcsolódó, különböző tevékenységet folytató vállaltok, melyek piramisszerűen épülnek egymásra (anya- és leányvállalatok), melynek csúcsán egy ellenőrző társaság áll. |
Möchten Sie mit GoConqr kostenlos Ihre eigenen Karteikarten erstellen? Mehr erfahren.