Hidegháború - fogalmak

Question	Answer
szuperhatalmak	Olyan állam, amely gazdasági, katonai erejénél fogva a világ egész területén képes beavatkozásra. A II. világháború után az USA és a Szovjetunió volt az első két szuperhatalom, akik a hidegháború éveiben végig meghatározták a világpolitikát.
vasfüggöny	A nyugat-európai, illetve a szovjet befolyási övezetbe tartozó országok közötti határvonalra, Európa megosztottságára utaló kifejezés. Winston Churchill használta először 1946-ban a hidegháborús korszakot jellemző gazdasági, politikai és ideológiai elzárkózás érzékeltetésére. Nemcsak jelképes értelemben létezett, hanem a nyugati és keleti tömb határzáraként is (szögesdrót kerítés, berlini fal).
hidegháború	A második világháborút követő, 1947 és 1985 közötti időszak, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió (illetve katonai és politikai szövetségeseik) szembenállása határozott meg. A korszakot gazdasági, ideológiai, fegyverkezési verseny és kisebb helyi háborúk jellemezték, de a két szuperhatalom kerülte a közvetlen fegyveres összecsapást. Az 1950-es évek közepén, majd az 1970-es évek elején már mutatkoztak az enyhülés jelei, de a hidegháború korszaka végérvényesen csak a Szovjetunió meggyengülésével, majd felbomlásával zárult le.
fegyverkezési verseny	A hidegháború idején elsősorban a két szuperhatalom között kialakuló katonai vetélkedés, amelynek célja az erődemonstráció és a másik fél megtörése volt. A Szovjetunió gazdasága az 1980-as évek közepére kimerült, ez vezetett a felbomlásához és a közép-kelet-európai országok rendszerváltásához.
kétpólusú világ	A II. világháború után kialakult világ, melyben a két szuperhatalom határozta meg a világtörténelem eseményeit (1945-1989).
ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete)	Független államokból álló világszervezet, mely 1945-ben alakult meg San Franciscóban; Székhelye New York. Céljai: - a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; - baráti kapcsolatok fejlesztése a nemzetek között, amelyek az egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapulnak; - együttműködés a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, - a nemzetek e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása.
NATO	Észak-atlanti Szerződés Szervezete; az Egyesült Államok, Kanada és tíz nyugat-európai ország által 1949-ben létrehozott katonai szövetség. Célja kezdetben a nyugati világ védelme volt egy esetleges szovjet támadással szemben. A kétpólusú világ megszűnését követően a szervezet célja megváltozott. Elsősorban Európa és a világ válságövezeteiben lát el katonai-békefenntartó feladatokat, harcol a nemzetközi terrorizmus ellen, illetve az emberi jogok biztosításáért. A szövetség időközben új tagokkal bővült; Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja.
Varsói Szerződés	A Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó európai országok katonai szervezete. 1955-ben hozta létre a SZU, 1991-ben szűnt meg.
KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)	A Szovjetunió vezetése alatt és nyomására létrehozott gazdasági együttműködési szervezet a kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunió és később más szocialista országok részvételével, mely 1949-ben alakult Moszkvában. 1991-ben szűnt meg.
EGK / Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac)	Gazdasági integrációra törekvő szervezet, melyet 1957-ben az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg hozott létre. Székhelye Brüsszel. Előzménye ugyanezen országok együttműködése 1951-től az ESZAK keretében.
berlini fal	1961-ben kezdik el építeni és 1989-ig a rendszerváltozásig áll fenn. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták, hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon. A hidegháborús szembenállás, Európa kettéosztottságának szimbólumává vált.
harmadik világ	A világnak az a része, azok az országok, amelyek sem a fejlett tőkés államok (első világ), sem az ún. szocialista országok közé (második világ) nem tartoznak, illetve nem tartoztak a második világháborút követően, a hidegháború idején. Többségében fejlődő országok, amelyek gyarmati sorból váltak függetlenné: Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában.
el nem kötelezettek mozgalma	Nemzetközi mozgalom, amely a hidegháború sem keleti, sem nyugati tömbjéhez nem akarta magát elkötelezni, külön politikát akart folytatni. 1955-ben alakult meg, hivatalosan 1961-ben, többségében a harmadik világ országai csatlakoztak hozzá. Jellemzői: távolságtartás a a katonai és politikai szövetségi rendszerektől, a békés egymás mellett élés érvényesítése a nemzetközi kapcsolatokban, küzdelem a gyarmatosítás minden formája és a faji megkülönböztetés ellen.
Marshall-terv	A második világháború után az Egyesült Államok külügyminisztere által kidolgozott gazdasági segélyprogram Európa részére. Célja az európai újjáépítés felgyorsítása volt, Európa gazdaságának gyors talpra állítása, hogy a világgazdaság működőképes maradjon. A segélyt a Szovjetunió visszautasította, és erre kényszerítette az érdekszférájába tartozó kelet-európai országokat is.
Truman-elv	1947-ben az Egyesült Államok elnöke, Harry Truman által meghirdetett ún. feltartóztatási politika, amely a Szovjetunió további terjeszkedésének megakadályozására, illetve a nyugat-európai országok katonai és gazdasági megsegítésére irányult.
Zsdanov (-Sztálin)-doktrína	A Szovjetunió (Kominform) 1947-ben megfogalmazott külpolitikai alapelve, mely szerint két ellentétes világ harca zajlik, melyben a szovjet típusú rendszer le fogja győznie az imperializmust.
KOMINFORM	Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája: 1947 szeptemberében létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek célja a kommunista pártok közötti információcsere és tevékenységük összehangolása. Szovjet befolyás alatt működik.
enyhülési politika	A két szuperhatalom közti közeledési időszak, melyben bizonyos fokú együttműködés (politikai, gazdasági, kulturális téren) alakult ki a béke fenntartása érdekében. Fő időszaka: a kubai válság utáni időszak
olajválság	973-74: első olajválság - Az OPEC (“hét nővér”) = Kőolaj-exportáló Országok Szervezete beveti az ún. olajfegyvert: a termelés csökkentésével négyszeresére növeli az olaj árát; 1979: második olajválság - újabb 80%-os árnövelés→ a nyugat kénytelen alkalmazkodni, nagy technikai-technológiai fejlesztés, ugyanez keleten elmarad.
diáklázadások	Az egyetemi ifjúság mozgalmai 1968-ban az USA-ban és Nyugat-Európában / főként Franciaországban. . nagyobb szexuális szabadságot akartak •egyetemi reformokat követeltek, mert sok volt az egyetemista (a baby-boom generáció mozgalma), kevés a felkészült tanár, elavultak a tananyagok, nincs semmilyen beleszólásuk az egyetemi életbe •hevesen támadták a fogyasztói társadalmat, az alacsony társadalmi mobilitást
Brezsnyev-doktrína	A korlátozott szuverenitás elmélete (a szocialista országok szuverenitása csak addig terjed, amíg nem sérti a szocialista közösség érdekeit; pl. nem lehet kilépni a Varsói Szerződésből, nem vonható kétségbe a Szovjetunió vezető szerepe a szocialista tömbön belül). Ez alapján dönt a beavatkozás mellett 1968-ban a csehszlovákiai reformok ellen; fékezi le az 1968-ban kezdődő magyar gazdasági reformokat.
peresztrojka (átalakítás)	Az életkörülmények romlásának megállítása a fegyverkezés ütemének visszafogásával, ez megkövetelte a szovjet külpolitika megváltozását is: a kis hidegháború idején szerzett területek feladását, a tárgyalásokat az USA-val, a be nem avatkozást a szocialista országok belügyeibe, hosszú távon a szovjet csapatok kivonását a szocialista országokból; + gazdasági reformok is: a központi irányítás fokozatos leépítése, racionalizálás, magántulajdon lehetővé tétele, vállalkozói kedv növelése
glasznoszty (nyilvánosság, nyitottság)	Eredetileg Gorbacsov azért hirdeti meg, mert társadalmi támogatást remél a keményvonalasokkal szemben (szabadon engedték a politikai foglyokat, illetőleg biztosították a sajtó- és véleményszabadságot), de a nyilvánosság nemcsak őt segíti, hanem az emberek elégedetlenségének egyre nyíltabb kifejezését is.
szovjetizálás	A Szovjetunióban kialakított szélsőbaloldali rendszer “exportálása” a kelet--közép-európai országokba a II. világháború után.
csillagháborús terv	1983-ban jelentette be Ronald Reagan amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok olyan fejlesztésekbe kezd, amelyek nyomán földi és űrbéli telepítésű fegyverekkel védekezhet az atomfegyvereket hordozó atomrakéták ellen.
"prágai tavasz"	Csehszlovákiában 1968-ban reformkísérlet volt az „emberarcú szocializmus kialakítására”. A változások leállítására augusztus 21-én szovjet, lengyel, magyar, bolgár csapatok szállták meg Cehszlovákiát. Fegyveres harcok nem alakultak ki, de a reformereket komolyan elmarasztalták.
II. vatikáni zsinat	1962-65 anyanyelvű igehirdetés bevezetése a karitatív tevékenységre nagyobb hangsúly Politikailag is fontos alapelveket fogalmazott meg: Az egymással való párbeszédre és együttműködésre szólította fel a különböző vallásokat. Elítélik az antiszemitizmust. A békés egymás mellett élést támogatja a nemzetközi politikában. Közvetítő szerepvállalást ajánl a konfliktusok megoldásában.
szociális piacgazdaság	A szociális piacgazdaság alapja a magántulajdonon és a piaci versenyen alapuló gazdaság, melyet az állam kontrollál, a lemaradókat segíti a piaci verseny fenntartása érdekében. Az állam törekszik az adók mérséklésére, az adók révén megvalósuló újraelosztásból fenntartja az esélyegyenlőség érdekében az oktatást és támogatja a hátrányos helyzetűeket, megteremtve a társadalmi béke alapjait
jóléti állam	Az állam kiterjedt szociálpolitikával gondoskodik az állampolgárairól.
Szolidaritás	1980-ban alakult lengyel szakszervezet, mely az 1980-as évek közepérejelentős politikai erővé vált. Megnyerte az első demokratikus választásokat 1989-ben, a köztársasági elnök a vezetője, Lech Walesa lett.

Next up

Hidegháború - fogalmak

Description

Resource summary

Similar

	Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs about 9 years ago