Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs
over 6 years ago
|
||
Question | Answer |
szuperhatalmak | Olyan állam, amely gazdasági, katonai erejénél fogva a világ egész területén képes beavatkozásra. A II. világháború után az USA és a Szovjetunió volt az első két szuperhatalom, akik a hidegháború éveiben végig meghatározták a világpolitikát. |
vasfüggöny | A nyugat-európai, illetve a szovjet befolyási övezetbe tartozó országok közötti határvonalra, Európa megosztottságára utaló kifejezés. Winston Churchill használta először 1946-ban a hidegháborús korszakot jellemző gazdasági, politikai és ideológiai elzárkózás érzékeltetésére. Nemcsak jelképes értelemben létezett, hanem a nyugati és keleti tömb határzáraként is (szögesdrót kerítés, berlini fal). |
hidegháború | A második világháborút követő, 1947 és 1985 közötti időszak, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió (illetve katonai és politikai szövetségeseik) szembenállása határozott meg. A korszakot gazdasági, ideológiai, fegyverkezési verseny és kisebb helyi háborúk jellemezték, de a két szuperhatalom kerülte a közvetlen fegyveres összecsapást. Az 1950-es évek közepén, majd az 1970-es évek elején már mutatkoztak az enyhülés jelei, de a hidegháború korszaka végérvényesen csak a Szovjetunió meggyengülésével, majd felbomlásával zárult le. |
fegyverkezési verseny | A hidegháború idején elsősorban a két szuperhatalom között kialakuló katonai vetélkedés, amelynek célja az erődemonstráció és a másik fél megtörése volt. A Szovjetunió gazdasága az 1980-as évek közepére kimerült, ez vezetett a felbomlásához és a közép-kelet-európai országok rendszerváltásához. |
kétpólusú világ | A II. világháború után kialakult világ, melyben a két szuperhatalom határozta meg a világtörténelem eseményeit (1945-1989). |
ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) | Független államokból álló világszervezet, mely 1945-ben alakult meg San Franciscóban; Székhelye New York. Céljai: - a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; - baráti kapcsolatok fejlesztése a nemzetek között, amelyek az egyenjogúság és önrendelkezés elvének a tiszteletben tartásán alapulnak; - együttműködés a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítására, - a nemzetek e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységének összehangolása. |
NATO | Észak-atlanti Szerződés Szervezete; az Egyesült Államok, Kanada és tíz nyugat-európai ország által 1949-ben létrehozott katonai szövetség. Célja kezdetben a nyugati világ védelme volt egy esetleges szovjet támadással szemben. A kétpólusú világ megszűnését követően a szervezet célja megváltozott. Elsősorban Európa és a világ válságövezeteiben lát el katonai-békefenntartó feladatokat, harcol a nemzetközi terrorizmus ellen, illetve az emberi jogok biztosításáért. A szövetség időközben új tagokkal bővült; Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja. |
Varsói Szerződés | A Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó európai országok katonai szervezete. 1955-ben hozta létre a SZU, 1991-ben szűnt meg. |
KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) | A Szovjetunió vezetése alatt és nyomására létrehozott gazdasági együttműködési szervezet a kelet-európai szocialista országok, a Szovjetunió és később más szocialista országok részvételével, mely 1949-ben alakult Moszkvában. 1991-ben szűnt meg. |
EGK / Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) | Gazdasági integrációra törekvő szervezet, melyet 1957-ben az NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg hozott létre. Székhelye Brüsszel. Előzménye ugyanezen országok együttműködése 1951-től az ESZAK keretében. |
berlini fal | 1961-ben kezdik el építeni és 1989-ig a rendszerváltozásig áll fenn. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták, hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon. A hidegháborús szembenállás, Európa kettéosztottságának szimbólumává vált. |
harmadik világ | A világnak az a része, azok az országok, amelyek sem a fejlett tőkés államok (első világ), sem az ún. szocialista országok közé (második világ) nem tartoznak, illetve nem tartoztak a második világháborút követően, a hidegháború idején. Többségében fejlődő országok, amelyek gyarmati sorból váltak függetlenné: Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. |
el nem kötelezettek mozgalma | Nemzetközi mozgalom, amely a hidegháború sem keleti, sem nyugati tömbjéhez nem akarta magát elkötelezni, külön politikát akart folytatni. 1955-ben alakult meg, hivatalosan 1961-ben, többségében a harmadik világ országai csatlakoztak hozzá. Jellemzői: távolságtartás a a katonai és politikai szövetségi rendszerektől, a békés egymás mellett élés érvényesítése a nemzetközi kapcsolatokban, küzdelem a gyarmatosítás minden formája és a faji megkülönböztetés ellen. |
Marshall-terv | A második világháború után az Egyesült Államok külügyminisztere által kidolgozott gazdasági segélyprogram Európa részére. Célja az európai újjáépítés felgyorsítása volt, Európa gazdaságának gyors talpra állítása, hogy a világgazdaság működőképes maradjon. A segélyt a Szovjetunió visszautasította, és erre kényszerítette az érdekszférájába tartozó kelet-európai országokat is. |
Truman-elv | 1947-ben az Egyesült Államok elnöke, Harry Truman által meghirdetett ún. feltartóztatási politika, amely a Szovjetunió további terjeszkedésének megakadályozására, illetve a nyugat-európai országok katonai és gazdasági megsegítésére irányult. |
Zsdanov (-Sztálin)-doktrína | A Szovjetunió (Kominform) 1947-ben megfogalmazott külpolitikai alapelve, mely szerint két ellentétes világ harca zajlik, melyben a szovjet típusú rendszer le fogja győznie az imperializmust. |
KOMINFORM | Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája: 1947 szeptemberében létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek célja a kommunista pártok közötti információcsere és tevékenységük összehangolása. Szovjet befolyás alatt működik. |
enyhülési politika | A két szuperhatalom közti közeledési időszak, melyben bizonyos fokú együttműködés (politikai, gazdasági, kulturális téren) alakult ki a béke fenntartása érdekében. Fő időszaka: a kubai válság után - 1975 |
olajválság | 973-74: első olajválság - Az OPEC (“hét nővér”) = Kőolaj-exportáló Országok Szervezete beveti az ún. olajfegyvert: a termelés csökkentésével négyszeresére növeli az olaj árát; 1979: második olajválság - újabb 80%-os árnövelés→ a nyugat kénytelen alkalmazkodni, nagy technikai-technológiai fejlesztés, ugyanez keleten elmarad. |
diáklázadások | Az egyetemi ifjúság mozgalmai 1968-ban az USA-ban és Nyugat-Európában / főként Franciaországban. . nagyobb szexuális szabadságot akartak •egyetemi reformokat követeltek, mert sok volt az egyetemista (a baby-boom generáció mozgalma), kevés a felkészült tanár, elavultak a tananyagok, nincs semmilyen beleszólásuk az egyetemi életbe •hevesen támadták a fogyasztói társadalmat, az alacsony társadalmi mobilitást |
Brezsnyev-doktrína | A korlátozott szuverenitás elmélete (a szocialista országok szuverenitása csak addig terjed, amíg nem sérti a szocialista közösség érdekeit; pl. nem lehet kilépni a Varsói Szerződésből, nem vonható kétségbe a Szovjetunió vezető szerepe a szocialista tömbön belül). Ez alapján dönt a beavatkozás mellett 1968-ban a csehszlovákiai reformok ellen; fékezi le az 1968-ban kezdődő magyar gazdasági reformokat. |
peresztrojka (átalakítás) | Az életkörülmények romlásának megállítása a fegyverkezés ütemének visszafogásával, ez megkövetelte a szovjet külpolitika megváltozását is: a kis hidegháború idején szerzett területek feladását, a tárgyalásokat az USA-val, a be nem avatkozást a szocialista országok belügyeibe, hosszú távon a szovjet csapatok kivonását a szocialista országokból; + gazdasági reformok is: a központi irányítás fokozatos leépítése, racionalizálás, magántulajdon lehetővé tétele, vállalkozói kedv növelése |
glasznoszty (nyilvánosság, nyitottság) | Eredetileg Gorbacsov azért hirdeti meg, mert társadalmi támogatást remél a keményvonalasokkal szemben (szabadon engedték a politikai foglyokat, illetőleg biztosították a sajtó- és véleményszabadságot), de a nyilvánosság nemcsak őt segíti, hanem az emberek elégedetlenségének egyre nyíltabb kifejezését is. |
szovjetizálás | A Szovjetunióban kialakított szélsőbaloldali rendszer “exportálása” a kelet--közép-európai országokba a II. világháború után. |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.