Újkor - egyetemes | Flashcards

Question	Answer
felvilágosodás	A 17-18. század eszmeáramlata, amelynek képviselői szerint az ész / a tapasztalatra épülő ész segítségével mind az egyes ember, mind a társadalom megismerhető, átalakítható, jobbá tehető. Angliában alakult ki, de az európai kontinensen a francia felvilágosult gondolkodók hatása vált a legerősebbé.
az ember természetes jogai	Az emberrel veleszületett jogok, melyek az államok kialakulása előtt is megillették az embereket: ilyen az élet, a szabadság, a tulajdon és ezek megvédésének joga.
társadalmi szerződés	A felvilágosodás államelméletében emberi társadalom és az állam kialakulásának elmélete. 1. társulási szerződés: közösséggé, társadalommá szerveződés 2. alávetési szerződés: az államhatalom létrehozása a természetes jogok egy részéről való lemondással - a nép engedelmeskedik, az uralkodó / kormányzat jó kormányzást és biztonságot ígér.
szuverenitás	Állami főhatalom: az államnak saját területe felett mindenre és mindenkire kiterjedően gyakorolt hatalma, valamint más államoktól és a nemzetközi szervezetektől való teljes függetlensége.
népszuverenitás (népfelség)	Az állami, kormányzati hatalom néptől való eredeztetése. A nép a hatalmát a népképviselet (választott képviselők, tisztségviselők) által vagy közvetlenül gyakorolja.
hatalmi ágak megosztása	Az állami hatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói / igazságszolgáltatói hatalomra osztása, ezek egymástól való elválasztása; másrészt egymás kölcsönös ellenőrzése, mely meggátolja a hatalom kisajátítását, a hatalommal való visszaélést, a zsarnokságot.
tolerancia	elfogadása annak, hogy mások másképpen gondolkodnak
természetjog	A felvilágosodás idején megerősödő jogi felfogás, melynek lényege, hogy a történetileg változó, ember (állam) által alkotott tételes, pozitív joggal (törvénnyel) szemben feltételez egy magasabb, változatlan, örök, az ember természetéből fakadó jogot, mely az ész által mindenki számára megismerhető. Ez segítette elő az emberi jogok megfogalmazását.
Függetlenségi Nyilatkozat	A 13 észak-amerikai angol gyarmat adja ki 1776. július 4-én. Részei: 1. alapvető emberi jogok felsorolása 2. sérelmek megfogalmazása - okuk a király 3. függetlenség kimondása. A felvilágosodás hatását mutatja: alapvető emberi jogokra hivatkozik, ellenállás jogáról beszél a népszuverenitásra / társadalmi szerződésre hivatkozva.
alkotmány	Az államszervezet felépítésére és működésére, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó alaptörvény - norma jellegű, kikényszeríthető.
USA alkotmánya	Alappillérei: 1.republikanizmus 2.föderalizmus 3.hatalmi ágak szétválasztása, egymás kölcsönös ellenőrzése (fékek és ellensúlyok rendszere) Az 1791-es kiegészítések fogalmazzák meg az emberi jogokat.
föderatív állam	Központi államszervezetre épülő államszövetség, melyben a tagállamok bizonyos kérdésekben önkormányzattal rendelkeznek.
felvilágosult abszolutizmus	A felvilágosult abszolutizmus a peremzónák kísérlete a gazdasági, társadalmi, államszervezeti viszonyok korszerűsítésére, a régi (feudális) rendszerük lényegi vonásainak megváltoztatása nélkül. A felvilágosult abszolutizmus uralkodói országuk elmaradottságát felismerve, a nagyhatalmi szerep megtartása vagy megszerzése érdekében vállaltak bizonyos polgári színezetű reformokat, hogy ezekkel Európa legfejlettebb államaihoz felzárkózzanak. Kormányzati forma, mely a 18. században jött létre. Az uralkodók felülről, rendeletekkel végrehajtott reformokkal próbálták államaikat modernizálni. Uralkodói eszményük továbbra is az Isten kegyelméből eredeztetett uralkodói hatalom.
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata	1789. augusztus 26-án a francia alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmazta meg a majdani alkotmány elvi bevezetőjeként. Az emberi és állampolgári jogok gyűjteménye, magyarázata.
polgári szabadságjogok	egyéni ( élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, törvény előtti egyenlőséghez való jog) és kollektív szabadságjogok (szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság)
diktatúra	A diktatúra az állami hatalomgyakorlásnak egy formája. Valamely személynek vagy csoportnak az állam korábbi törvényeit figyelmen kívül hagyó, azokat erőszakkal vagy megtévesztéssel megváltoztató, erőszakszervezetekre támaszkodó, korlátlan hatalma.
terror	A terror ("ijedtség, rettegés, rémület") a nyílt erőszak alkalmazása, melynek célja a megfélemlítés.
emigráció	"Kivándorlás": a haza elhagyása politikai, gazdasági vagy vallási okokból.
bonapartizmus	Olyan egyszemélyi diktatúra, melynek jellegzetessége a széles körű támogatottság, melynek oka: kiábrándulás a politikai csoportok civakodásából, vágy a rend, a béke után, egy rendkívüli ember után, aki képes megteremteni a nemzeti egységet és nagyságot.
alkotmányos monarchia	Az államfői tisztséget az örökletes hatalmú uralkodó tölti be, de megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. A törvényeket a parlament alkotja, és a parlament ellenőrzi a törvények végrehajtásáért felelős kormányt. A parlament képviselőit a választójoggal rendelkező állampolgárok választják. A király jogköre a parlamenti többség bizalmát élvező miniszterelnök kinevezésére, a törvények kihirdetésére (legtöbbször halasztó vétójoggal) és a reprezentációra korlátozódik - („a király uralkodik, de nem kormányoz”). Az igazságszolgáltatás független.
cenzusos választójog	A vagyoni, jövedelmi és / vagy műveltségi cenzus dönti el, ki az, akinek van és ki az, akinek nincs szavazati joga.
forradalom	Általános értelemben: valaminek - viszonylag - rövid idő alatti, gyors és mélyreható, gyökeres változása pl: mezőgazdasági, ipari, tudományos, kommunikációs forradalom. Politikai értelemben: a politikai rendszereket megváltoztató, tömegeket megmozgató polgárháborús esemény.
jogegyenlőség	Az a (jogi) elv, amely szerint az államnak minden polgárát egyenlő jogok illetik meg, s a törvény előtt minden állampolgár egyenlő.
Szent Szövetség	1815 szeptemberében I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár szövetséget hoztak létre (Szent Szövetség, melyhez a későbbiekben szinte minden állam uralkodója csatlakozott) az országaikon belüli forradalmi megmozdulások megfékezésére s ebben egymás megsegítésére.
bojkott	Kirekesztés, kizárás, kiközösítés. Jelentheti például valamilyen árucikkek kirekesztését, kizárását egy adott országból.
restauráció	Valamely bukott társadalmi-politikai rendszer, illetve trónfosztott uralkodócsalád hatalmának visszaállítása.
kontinentális zárlat	Napóleon által az európai államokra kiterjesztett rendelkezés 1806-tól, mely szerint tilos Angliával kereskedni, angol gyarmatárut fogadni.
Szent Szövetség	Eredetileg orosz- porosz- osztrák szöv., de később az angolok, törökök és a pápa kivételével minden európai uralkodó csatlakozott hozzá. Célja az európai forradalmak elleni közös fellépés, a korabeli politikai viszonyok fenntartása. 1849-ig működik, de egyre többen lépnek ki belőle addig is.
szabad verseny	a piaci verseny szabadságát hirdető, az állami beavatkozást elutasító gazdaságpolitika

Next up

Újkor - egyetemes

Description

Resource summary

Similar

	Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs about 6 years ago