7305600
Description
Flashcards by Erzsébet Bosnyákné Szűcs, updated more than 1 year ago
|
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs
over 7 years ago
|
|
| Question | Answer |
| patríciusok (akiknek jó atyáik - patres - voltak) | A leggazdagabb, legtekintélyesebb nemzetségek tagjai, kezdetben csak magukat tekintették a római népnek, kizárólagosan rendelkeztek a politikai jogokkal (népgyűlés, szenátus, az arisztokratikus köztársaság idején a különböző tisztségek is), a lovasságot alkották. A Kr.e. 5. sz.-tól elkeseredett harcot folytattak a plebejusokkal, akikkel végül kénytelenek voltak megosztani a politikai jogokat. |
| plebejusok ('töltelék népség') | A nemzetségekhez nem tartozó köznép (plebs) tagjai az ókori Rómában. Részben a meghódított őslakosságból, részben a betelepült idegenekből kerültek ki, akik politikai jogokkal nem rendelkező, személyükben szabad emberek voltak, gyalogos katonaként harcoltak, s földművelésből, kézművességből és kereskedelemből éltek. A patríciusokkal folytatott küzdelmeik eredményeként elnyerték a polgárjogokat. |
| cliensek ('engedelmeskedők') | Elszegényedő nemzetségi tagok és leszármazottaik. Egy-egy patrícius védelme alatt álltak, aki patrónusként (védeelmezőként) a hatóság előtti képviselőjük és vagyonuk védője volt. A cliens patrónusának engedelmességgel tartozott, a háborúba elkísérte; ellene nem tanúskodhatott. A köztársaság korára a plebejusok közé süllyedtek. |
| consul | A két legfőbb állami tisztviselő címe a köztársaság kori Rómában. A népgyűlés választotta őket; nevükkel jelölték az éveket; rendelkeztek a legfőbb katonai és végrehajtó hatalommal. A szenátussal egyetértésben intézték az állam ügyeit. Consul eleinte csak patrícius lehetett. (Kr.e. 367-től egyikük plebejus is lehetett.) |
| diktátor | Szükségállapot idején a consulok által 6 hónapra korlátlan hatalommal felruházott személy a köztársaság kori Rómában. Eredetileg csak patrícius, Kr.e. 356-től plebejust is választhattak diktátorrá. |
| szenátus ('öregek tanácsa') | Az ősi nemzetségek idősebb tagjainak gyülekezetéből kialakult legfőbb kormányzati testület az ókori Rómában. Kezdetben tanácsadó testület volt, később az állami élet legfőbb irányítója lett. 300, később 600 tagját a cenzor jelölte ki a már hivatalt viselt személyek közül. Ellenőrizte a magistratusokat, irányította a külügy- és pénzügyeket, minden kérdésben javaslattevő joggal rendelkezett. |
| patríciusok népgyűlése (comitia curiata) | A népgyűlés legősibb formája, a köztársaság korában már csak családjogi ügyekkel foglalkozik, illetve itt történik a tisztségviselők hatalommal felruházása. |
| vagyoni alapon szerveződő népgyűlés (comitia centuriata) | Ebbe már a plebejusok is beletartoznak, de számarányuknál jóval csekélyebb mértékben, így a patríciusok többségben vannak. Főleg hadi ügyekben dönt. |
| területi alapon szerveződő népgyűlés (comitia tributa) | Minden római polgár a tagja. Ez lesz a legfontosabb népgyűlés - törvényhozás. |
| néptribunus | Kr. e. 494-től a plebejusok által választott és az ő érdekeiket képviselő plebejus hivatalnokok (először 2, később 10 fő). Katonai ügyek kivételével minden plebejusokat érintő kérdésben vétójoggal rendelkeztek. Személyük és házuk sérthetetlen volt. |
| provincia (tartomány) | Itálián kívül meghódított területen kialakított igazgatási egység, római tisztségviselő irányította, lakossága adót fizetett Rómának, a földek egy része a római állam tulajdonába került, a lakosok semmiféle állam által elismert joggal nem rendelkeztek. |
| I. triumvirátus | Titkos politikai szövetség (Kr. e. 60) Julius Ceasar , Crassus és Pompeius között egymás támogatására a politikai céljaik elérése érdekében. |
| II. triumvirátus | Octavianus, Lepidus és Antonius politikai szövetsége (Kr. e. 43) szenátusi jóváhagyással. |
| censor | Hivatali méltóság a köztársaság kori Rómában. A másfél évre választott 2 cenzor ellenőrizte a polgárok vagyon szerinti tagozódását, kezelte az állami vagyont, a szenátus és a polgárság felett mint erkölcsbírák ítélkeztek, a szenátus névjegyzékének összeállítói.. |
| pontifex maximus | A 3, majd 6 tagú legfelsőbb papi testület feje a pontifex maximus volt. Illetékességük körébe tartozott az időszámítás, a naptárkészítés, az évkönyvírás, az egyes napokhoz kötődő események és tudnivalók stb. |
| Licinius-féle földtörvény | 500 jugerumben (kb. 230 hold) maximálták a közföldekből bérelhető föld nagyságát. |
| principatus | A római császárkor első korszaka, a köztársasági formákkal leplezett egyeduralom rendszere. |
| limes (határ) | A határvédelmet szolgáló erődítményrendszer, mely jól kihasználta a természetföldrajzi adottságokat (hegyek, folyók). A Kr. u. I. században kezdték meg kiépítését, majd Hadrianus császár jelentősen megerősítette. |
| dominatus | A Diocletianus császár által bevezetett nyílt császári egyeduralom. |
| diaszpóra | Általában: egy nép vagy egy vallási közösség szétszóródása; illetve a szétszóródás után idegen környezetbe került zárt közösség. Az ókorban a zsidóság történetéből ismert. |
| apostolok (küldöttek) | Jézus tanítványainak (12) elnevezése. Jézustól kapták a megbízatást, a hit terjesztésére. |
| Biblia | A kereszténység szent könyve, mely a zsidó hagyományokat tartalmazó Ószövetségből, és a Jézus életét és az apostolok iratait tartalmazó Újszövetségből áll. A gyűltemény a Kr. u. 4. századra alakult ki. |
| zsinat | Az egyház ügyeinek megtárgyalására összehívott gyűlés, mely minden hívőre kötelező érvényű döntéseket is hozhat, tagjai a főpapok. |
| püspök | Kezdetben a városi keresztény gyülekezetek vagyonát kezelő személy, később hitéleti és egyházkormányzati feladatokat kaptak. a kiépülő egyházszervezetben az egyházmegyék élén állnak. |
| milánói edictum | 313. február 3-án adta ki I. Constantinus (ur. 306-337) és Licinius császár (ur. 308-324) a milánói ediktumot, mely a szabad vallásgyakorlás biztosítása mellett arról is rendelkezett, hogy a hitük miatt rabságban tartott keresztényeket engedjék szabadon, elkobzott személyes és közösségi tulajdonukat pedig szolgáltassák nekik vissza. Az ediktum fordulópontot jelentett a Római Birodalom történetében, ezután ugyanis a császári hatalom felhagyott a keresztény vallás üldözésével, és mind nagyobb mértékben támaszkodott annak stabilizáló erejére. |
| niceai zsinat | 325. május 20-án nyitotta meg I. Constantinus (ur. 306-337) bizánci császár a niceai zsinatot, a keresztény egyház első általános gyűlését. Legfontosabb döntése Jézus személyével kapcsolatban: elvetették Arius álláspontját (ő a legtökéletesebb teremtmény, de emberi lény, tehát nem lehet egyenrangú az őt teremtő isteni hatalommal), s az isteni főséggel való egyenrangúságát fogadták el. A 381-es konstantinápolyi zsinat ugyanígy vélekedett a Szentlélekről, s ezzel kialakult a szentháromság tana. |
| egyház | Intézményesült vallási közösség, amelyet ugyanazon hittételek elfogadása jellemez. |
| colonusok | Személyileg szabad, de a földbirtokosnak különféle szolgáltatásokkal tartozó földbérlők a császárság korában. Kialakulásukban a csökkenő rabszolgaszám játszott nagy szerepet. Diocletianus római császár uralkodásától (284–305) személyi szabadságuk megszűnt és telkükkel együtt eladhatókká lettek. |
| colonia | Telepítéssel létrehozott római jogú település a meghódított területeken, idővel főleg veteránok számára hoztak létre ilyeneket. |
| proletárok | Vagyontalanok, nincstelenek. |
| nobilitas | A patríciusok és plebejusok közti jogi különbségek megszűntek, helyette vagyoni helyzet alapján kialakuló új társadalmi tagozódás: Nobilitás (előkelők): a. senatori rend: patríciusok + meggazdagodott, nagy latifundiumokat szerzett plebejusok b. lovagrend: kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó gazdag plebejusok, ők hivatalt nem viselhettek |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.