A keresztény egyház sokáig idegenkedett attól,hogy a pogány római szokást átvegye
Január 1
római eredetű ünnep
Farsang
Annotations:
a mezei munkákat és a depressziót akarták elűzni vidámsággal és szórakozással
Szintén római eredetű ünnep
Téli mulatozás időszaka
Időpontja húsvéthoz igazodott
Húsvét
Annotations:
A húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapra esik. Legkorábban március 22-ére legkésőbb április 25-ére. Az utolsó 3 nap a gyász ideje,még a harangok sem szólalnak meg. Húsvétkor gyertyát szenteltek,régente kőből új tüzet csiholtak,így is emlékezvén a "világ feltámadására".
A karácsony mellet a legrégibb
keresztényünnep
Megemlékeznek Jézus halálára és
feltámadására
A bolondok napja
Április 1
Az indásnövények vetőnapja volt
Az ókori tréfás
örömünnepekre
vezethető vissza
Szent Iván tüze
Június 24
Keresztelő Szent Jánosnak közös ünnepe
Az év leghosszabb napját
ünnepeltetik
Örömtűz
Halottak napja
Annotations:
Tudni kell azonban,hogy a novembert,pontosabban a Skorpió havát más ókori népek is a halál hónapjának tekintették,s hogy e képzetet,a hozzá kapcsolódó mítoszokat a természet időtlen idők óta átélt őszi haldoklása ihlette
November 2
Sírok
rendbehozása,feldíszítése
Mikulás napja
Annotations:
Az angolszász országokban a gyerekek karácsonykor akasztják a harisznyájukat a kandallórácsra,kémény közelébe
Szent Miklós (Myra püspök)
Meghalt kb 350 körül
Számtalan legenda fűződik a nevéhez
maga a Mikulás név cseh eredetű
Karácsony
Annotations:
A résztvevők legszebb ruhájukban,ajándékokkal megrakodva mentek vendégségbe az örökzölddel feldíszített házakhoz.A középkori minisztériumjátékok egyik témája a december 24-i Ádám és Éva-nappal összefüggésben a bűnbeesés története volt.A játéknak az Édenkert volt a díszlete a tudás almafájával együtt.Hazánkban a két legfontosabb dramatikus népszokás a betlehemezés valamint a regölés
Eleinte csak mértéktelen
evés,ivás és zabolátlan
jókedv ünnepe volt
A középkorban
karácsony estéig
egész Európa böjtölt
40 napon át