Flashcards
Magyarország 1490-1699 / fogalmak
Flashcards do conjunto (17)
- 1vitézlő rendA végvári katonaság önálló társadalmi rétege, amely a nemesség és a parasztság között helyezkedett el. Tagjai között a török hódítás miatt földjüket vesztett nemesek és jobbágyok is voltak. Sokszor zsoldtalansággal küszködtek. Innen származik a mondás: "Se pénz, se posztó". A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Részt vettek a marhakereskedésben, a végvárak mellett földet, szőlőt hasítottak ki, s azt művelték.
- 2hajdúTársadalmi csoport a 16-17. századi Magyarországon. Kezdetben a marhahajtókat nevezték így, akik a rájuk bízott állatokat fegyverrel is megvédték a vadállatoktól és a rablóktól. A 16. századi háborús viszonyokat kihasználva fegyveres csoportokba szerveződtek , s pénzért katonai feladatokat vállaltak (fegyveres kíséret, szolgálat földesúri magánhadseregekben vagy végvárakban). Számuk a tizenöt éves háború során gyorsan nőtt: földjüket vesztett kisnemesek és jobbágyok, elbocsátott végvári vitézek csatlakoztak hozzájuk. Gyakran raboltak, fosztogattak, ezért az országgyűlések több határozatot hoztak ellenük. A császár ellen föllázadt Bocskai István seregének magvát a hajdúk alkották. Bocskai letelepítette, s kollektív nemesi kiváltságokban részesítette őket (nem fizettek adót, de katonai szolgálattal tartoztak), s ezt a rendelkezést császár is elismerte. Lakhelyeik a hajdúvárosok.
- 3kettős királyválasztásA mohácsi csatában II. Lajos életét vesztette. Amikor az országot végigdúló törökök kivonultak Magyarországról, a székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főnemest, Szapolyai Jánost választotta királlyá. A csata után életben maradt bárók Pozsonyban I. Habsburg Ferdinándot emelték trónra a 1515-ös Habsburg- Jagelló családi szerződés alapján. Megválasztásakor a magyar rendek abban bíztak, hogy I. Ferdinánd bátyja, V. Károly német-római császár támogatásával rövid időn belül sikerül kiűzni a törököket az országból.
- 4PartiumAz ország három részre szakadása után Erdélyhez csatolt, korábban hozzá nem tartozó kelet-magyarországi területek.
- 5HódoltságA törökök által elfoglalt és az Oszmán Birodalomhoz csatolt magyarországi terület elnevezése a XVI–XVII. században. A központja Buda volt. Ezen a területen kiépült a török közigazgatás, de a török vég- várakban mindvégig jelentős katonaság is állomásozott, ezért a hódoltság határvidéke állandó harcok színtere volt. Ugyanakkor a hódoltságról a magyar közigazgatás se mondott le: a vármegyék itt is igyekeztek beszed- ni a földesúri adókat és ítélkeztek is. A hódoltság vallási és kulturális kapcsolata szintén megmaradt a királyi Magyarországgal és Erdéllyel.
- 6SzékelyekA magyarság sajátos néprajzi jellegzetességekkel bíró csoportja. Eredetük vitatott: a hunokkal, az avarokkal és a kabarokkal is összefüggésbe hozzák őket. Az Árpád-korban határvédelmi feladatokat láttak el, s ennek köszönhetően keleten (Székelyföld) megőrizték közszabadságukat (katonai szolgálattal adóztak). A székelység kiváltságos népcsoportként tagolódott be Erdély rendi társadalmába, ezért is nevezték külön nemzetnek (kápolnai unió – három rendi nemzet uniója, 1437). A XVI. században megkezdődött a szegényebb széke- lyek jobbágysorba süllyedése. A székelyek emiatt kitört felkelését János Zsigmond leverte (1562), de mivel katonai szolgálataikra szükség volt, szabadságuk egy részét megőrizték.
- 7Rákosi végzésA köznemesség nyomására 1505-ben a magyar országgyűlés elfogadta az ún. rákosi végzést, amiben kimondták, hogy Ulászló fiú utód nélküli halála esetén a trónra csak magyart választanak.
- 8Váradi egyezményI. Ferdinánd és Szapolyai János között 1538-ban, Váradon kötött titkos egyezmény az ország egységének helyreállítása érdekében. Megegyeztek abban, hogy mindkét király megtartja a kezén levő területeket, ám Szapolyai János elhalálozása esetén Magyarország trónját mindenképpen Ferdinánd vagy utódai öröklik. Szapolyai esetleges utódai hercegségként a Szepességet kapták volna kárpótlásul.
- 9Drinápolyi békeII. Szelim szultán és I. Miksa császár megállapodása 1568-ban. Mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, és garantálta a kialakult határok fenntartását, ám a császár évi 30 000 aranyforint adót fizet a szultánnak. A drinápolyi béke a 15 éves háborúig viszonylag nyugalmat teremtett.
- 10Bécsi békeA Bocskai-felkelést lezáró megegyezés 1606 júniusában. Tartalma: a nemesség, polgárság és végvári katonák szabd vallásgyakorlata, Erdély korábbi helyzetének, különállásának visszaállítása, az uralkodó betölti a nádori tisztet, a magyarországi tisztségeket magyarokkal tölti be az uralkodó, érvényesek Bocskai nemesítései és adománylevelei, a feleknek a törökkel is békét kell kötni, az udvar megszűnteti a törvénysértő pereket.
Erdély és Partium + Ugocsa, Szatmár, Tokaj Bocskai kezén - 11Zsitvatoroki béke1606 novemberében a magyar király és a törökök között, Bocskai közvetítésével kötött béke-megállapodás, amely lezárta a tizenötéves háborút. Mindkét fél megtarthatta a háború során elfoglalt területeket, ám a Habsburgok egyszeri 200 000 forint "ajándék" fejében többé nem fizetnek évi adót a szultánnak.
- 12Speyeri egyezményJános Zsigmond és II. Miksa megállapodása 1570-ben. János Zsigmond elismerte Miksát egész Magyarország urának, Miksa pedig elismerte, hogy János Zsigmond mint fejedelem uralkodik Erdélyben. János Zsigmondnak engedélyezte a fiági örökösödést, a dinasztia kihalása esetén azonban Miksára és utódaira hárult a fejedelemválasztás joga.
- 13tordai vallástörvények1568-ban (korábbi részeredmények után) Erdélyben a katolikus vallás mellett a protestánsok: evangélikusok, reformátusok és unitáriusok is szabadon gyakorolhatják vallásukat, "bevett" vallássá váltak. (Ugyanakkor az ortodox kereszténység csupán megtűrt vallás maradt.)
- 14vasvári béke.
- 15rekatolizáció.
- 16Szent Liga.
- 17karlócai béke.
Informações
- Descrição
- FlashCards sobre Magyarország 1490-1699 / fogalmak, criado por Erzsébet Bosnyákné Szűcs em 03-09-2017.
- Criado por
- Erzsébet Bosnyákné Szűcs
- Visualizações
- 114
- Avaliação