6329515
Description
Flashcards by Erzsébet Bosnyákné Szűcs, updated 7 days ago
|
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs
about 8 years ago
|
|
| Question | Answer |
| konszolidáció | ’megszilárdítás’; gazdasági-politikai válság után a közállapotok helyreállítása, megszilárdítása |
| antiszemitizmus | ’zsidóellenesség, zsidógyűlölet; a kollektív bűnösség alkalmazás a zsidókra |
| numerus clausus | ’zárt szám’; Teleki Pál első kormánya által beterjesztett, a nemzetgyűlés által megszavazott törvény (1920), amely előírta, hogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők közül minden nemzetiséget és népfajt országos arányának megfelelő számban lehet csak felvenni. A törvény a zsidóság ellen irányult. A törvényt 1928-ban módosították: a különböző foglalkozási ágakhoz tartozók közötti egyensúlyt írta elő. |
| Nagyatádi-féle földreform | Teleki Pál első miniszterelnöksége idején, 1920 novemberében született földtörvény, melynek révén átlag 1,7 kat. hold földhöz jutott valamivel több, mint 400 000 paraszt ;a Vitézi rend tagjai 12-50 hold között jutottak földhöz. |
| rendtörvény | Teleki Pál első miniszterelnöksége idején, 1921-ben elfogadott törvény, mely az államhatalom erőszakos megváltoztatására irányuló szervezkedést bünteti. |
| népszövetségi kölcsön | Magyarország számára 1923-ban megszavazott és 1924-től folyósított kölcsön, mellyel a Bethlen-kormány elindíthatta az infláció visszaszorítását, a pénzügyi stabilitás megteremtését. |
| pengő | a Bethlen-kormány által 1927-ben bevezetett, az elértéktelenedett koronát felváltó, értékálló pénznem |
| Magyar Nemzeti Bank | a Bethlen-kormány által 1924-ben felállított intézmény, legfőbb feladata a bankjegykibocsátás és a fizetőeszköz értékállóságának védelme |
| revízió | ’felülvizsgálat’ A trianoni békeszerződés megváltoztatását célul tűző, követelő mozgalom, a revízió mértéke lehet: etnikai, ún. optimális, teljes. |
| irredentizmus | az első világháború utáni területi revíziós törekvések gyűjtőfogalma |
| kisantant | Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén királyság (1929-től Jugoszlávia) és Románia 1920-21-ben létrehozott politikai és katonai szövetsége. Fő célja az első világháború utáni békeszerződések nyomán kialakult közép-európai határok biztosítása, a magyar revíziós törekvések ás a Habsburg-restauráció megakadályozása volt. |
| kormányzó | A királyt államfőként, de korlátozott jogkörrel helyettesítő méltóság. 1920-ban Horthy Miklóst választották kormányzónak |
| kultúrfölény | A magyar revíziós törekvéseket támogatni hivatott törekvés, mely a Kárpát-medencében a trianoni Magyarországot kulturális, tudományos területen fölényhez kívánja juttatni |
| társadalombiztosítás | általános betegség-, baleset- és nyugdíjbiztosítás |
| agrárolló | Az ipari és mezőgazdasági árszínvonal eltávolodása egymástól az utóbbi rovására, vagyis amikor az ipari és mezőgazdasági cserearányok a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlenül alakulnak. |
| népi mozgalom | Az 1920-as évek második felében induló, az 1930-as évek közepén megerősödő mozgalom, melynek célja volt, hogy irodalmi és szociográfiai jellegű művekben mutassa be a parasztság helyzetét. A magyar társadalom alapvető problémájának a legnépesebb társadalmi csoport, a parasztság gondjait tartották, s az ország felemelkedésének zálogát is a parasztság felemelésében látták. Legjelentősebbképviselői (Illyés Gyula, Németh László, SárköziZoltán, Szabó Zoltán, Tamási Áron, Veress Péter) szembenálltak a Horthy-korszak úrinak minősített világával. A parasztkérdésen túl összekapcsolta őket az erős nemzeti érzés. |
| nyilas mozgalom | Az 1930-as években megerősödő szélsőjobboldali pártok és mozgalmak gyűjtőneve. Valamennyit radikális liberalizmusellenesség, fajvédelem, a keresztény vallás megerősítésének szándéka, sovinizmus, antiszemitizmus és szociális jellegű tervek jellemezték. |
| zsidótörvény | A zsidó lakosságot hátrányosan megkülönböztető törvény. Az első zsidótörvény (1938) vallási alapon határozta meg (zsidó az, aki izraelita vallású), hogy ki a zsidó, és maximálta az arányukat bizonyos foglalkozásokban (értelmiségi pályákon). A második zsidótörvény (1939) a zsidókat már faji alapon különböztette meg (zsidó az, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású), csökkentette foglalkoztatási arányukat (12, 6 és 0%-ra). |
| győri program | Darányi Kálmán 1938-ban bejelentett programja: 5 év alatt 1 milliárd pengőt kívánt a hadsereg fejlesztésére fordítani. A programot rövidebb idő alatt hajtották végre, ennek ellenére hadseregünk továbbra is korszerűtlen marad. A program az aktív revíziós politika megalapozását kívánta szolgálni. |
| korlátozott parlamentarizmus, autoriter rendszer | Parlamentáris jegyei: többpártrendszer, parlamentnek felelős kormány, hatalmi ágak szétválasztása, plurális szellemi élet. A parlamentáris demokrácia intézményei azonban antidemokratikusan működnek: a parlamenti hatalomért folyó versenyből a társadalom jelentős csoportjait kizárták és egyenlőtlen egyenlőtlen feltételeket szabtak: túlnyomóan nyílt szavazás; a végrehajtó hatalom túlzott befolyása, hatalma érvényesül ezért NINCS PARLAMENTI VÁLTÓGAZDASÁG. Az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek a hatalom érdekét szolgálják, pártosak. Nincs kötelező ideológia, de erősen támogatott szellemiség igen, a szabadságjogok némi korlátozással működnek. |
| Szent István-i állameszme | Szent István óta a magyarság s annak vezető ereje irányítja a nyugati kultúrkörhöz kapcsolódó Kárpát-medencét. A a magyarság megvédi, szervezi és fejleszti a térséget s annak különböző nyelvű lakóit. (Teleki Pál). |
| vitézi rend | Horthy Miklós által 1920-ban alapított szervezet. Tagjai: az I. világháborúban vagy a Tanácsköztársaság levetrésében érdemeket szerzettek. A vitézzé avatás birtokadományozással járt együtt. |
| Egységes Párt | 1922-ben létrehozott kormánypárt; 1932–1938 között a neve Nemzeti Egység Pártja; majd 1939-től Magyar Élet Pártja |
| Collegium Hungaricum | Bécsben és Berlinben létrehozott külföldi magyar intézetek az ösztöndíjasok támogatására és a magyar kultúra népszerűsítésére (+ Rómában Magyar Akadémia) |
| Bethlen-Peyer paktum | A kormány és a aszociáldemokraták közötti megállapodás, melyben a kormány és a munkáspárt is engedményeket tett. Az 1921 decemberében kötött megállapodás bizonyos korlátok között biztosította az MSZDP párttevékenységét és parlamenti részvételét. Bethlen azért látta célszerűnek megegyezni a szociáldemokratákkal, mert a kialakuló rendszer stabilitását veszélyeztette volna, ha egy ilyen jelentős bázissal rendelkező és nemzetközileg elismert politikai erő a törvényes kereteken kívüli politizálásra kényszerül. |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.