Műnemek - created from Mind Map

Epika- elbeszélő epikus művek összessége- görög epikosz = elbeszélő- prózai formájú- személyes indulatokat, érzelmeket nem közvetít- külső világból meríti a témáját- monologikus formájú - egy elbeszélő mondja, közvetít- cselekményszálak kiegyenesednek, cselekményt ábrázol- fő és mellékszereplők- Pl.: Kosztolányi Dezső : A kulcsEpikus közlés formái: - közvetlen szerzői elbeszélés- leírás- párbeszéd- dialógus- függő beszéd- belső monológ nagyepika eposz regény kisepika mese monda mítosz novella legenda elbeszélés elbeszélő költemény ballada

Dráma- görög drán = cselekedni- kiragadott részt mutat meg valamiből- eseménysort ábrázol- az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait a szereplők dialógusából és monológjából ismerhetjük meg- színpadra szánt alkotás- hiányzik a tárgyleírás, táj-és környezetrajz, a külső jellemzés --> ezt a díszletek, a kellékek, a színészek megjelenése helyettesíti (írói zárójeles megjegyzések)Főbb szerkezeti részek: expozció: szereplők, helyszín, idő bemutatásabonyodalom: cselekmény kibontakozásatetőpont: cselekmény/konfliktus tetőfokabefejezés: konfliktus megoldása tragédia komédia tragikomédia

Líra- legfontosabb az én, az egyén világa- belső lelki világ, az eseményeket a saját szűrőjén keresztül jeleníti meg- általában verses formájú, verses monológ- a költő maga szólal meg, közvetlen formában, általában E/1. - az alkotó saját belső lelki világát, gondolatait, érzelmeit fogalmazza megú- szubjektív műnem- kifejezésmódjára a képszerűség, többértelműség, tömörség, sűrítettség jellemző- ember és valóság viszonya- költői kifejezőeszközök, szóképek- Pl.: Kosztolányi Dezső : A szegény kisgyermek panaszai dal óda eklóga himnusz epigramma elégia rapszódia

TRAGÉDIA: - esztétikai minősége a tragikum- középpontjában egy konfliktus áll (két eszme, magatartás, világkép között)-pozitív értéket képviselő hős mindig elbukik, értékvesztés következik be- az eszme, amit képviselt győzedelmeskedik, és megerősödve kerül ki a drámai harcból Pl: Shakespeare - Rómeó és JúliaKatarzis: Katarzisnak nevezzük az olyan élményeket, amelyek az embert életének teljes vagy részleges megváltoztatására vagy erőteljes megerősítésére sarkallják, nemcsak értelmileg, hanem mindig érzelmileg is.Az irodalmi alkotásnak az a hatásmódja, amellyel az embert a hétköznapok világából kiemeli és magasabb, megtisztult erkölcsi, lelki világba emeli.Tragikus hős: A tragikus hôs átlagon felüli, de nem tökéletes. Többnyire a korszakban általánosan elismert, pozitív erkölcsi értékeket képviseli, céljaiért vállalja a harcot, s az ellenerôkkel való küzdelemben bukik el. Bukása a félelem és együttérzés érzelmeit váltja ki a nézôbôl, olvasóból, s megerôsíti a hôs által képviselt érdekek tiszteletét.KOMÉDIA:- középpontban emberi hiányosságok állnak, felnagyítva --> ettől lesz komikus- világot, embereket komikusan ábrázolják, ezzel nevetésre késztetve a nézőt- ellentétekre épül: valóság-látszat, értékes-értéktelen- félreértések fontos szerepet játszanak -helyzetkomikum és jellemkomikumPl: Moliére - Tartuffe

DAL:- legelterjedtebb és legszemélyesebb lírai műfaj- rövid, erősen ritmikus, egyszerű szerkezetű, könnyen átlátható- egynemű érzelmeket fejez ki-azonos típusú strófákból épül fel- ismétlődésekszerkezete: 1. természeti kép2. ehhez kapcsolódó, általános érvényű igazság, érzelemPl: Petőfi Sándor : Befordúltam a konyháraBORDAL:- ősi lírai műfaj- eredetileg olyan dal, amit ivás közben énekeltek- borivást magasztaltaPl: Erkel Ferenc : Keserű bordalÓDA:- emelkedett érzelmeket fejez ki, ünnepélyes formában- formai és terjedelmi megszorítások nélkül- témái: haza, művészet, szabadság, barátságPl: Berzsenyi Dániel : A magyarokhozÓda alfaja: HIMNUSZ- valamilyen istenséghez, istenhez szóló költemény- lehet magasztaló, áldásért könyörgőPl: Kölcsey Ferenc : HimnuszEKLÓGA:-eclogae = szemelvények- válogatott versek- pásztori téma szerepel benne, idilli hangvételben- harmonikus világot mutat be, párbeszédes formában - fő téma: természet, pásztorok élete- harmonikus élet- hexameteres verselésPl: Radnóti Miklós : Első eclogaBukolika: - görög bukolosz = marhapásztor- pásztorok életét mutatja be, idilli állapotot- téma: természet, pásztorok ----> Vergillius sok bukolikát írt , ebből 10-et verseskötet formájában kiadott, és elvenezte eclogae-nak. Innen a későbbi elnevezés. (Vergillius bukolikáiban politikai tartalom is megjelenik)Pl: Vergillius eklógáiEPIGRAMMA:- eredetileg sírfelirat- első epigramma: Szimonidész : A thermopülai hősök sírfelirata- rövid, csattanós- disztichonban íródott- egy fontos gondolatot, általános érvényű tanítást, bölcsességet fejez ki.1. gondolati előkészítő rész (tény, megállapítás)2. fordulat (előfordulhat)3. csattanószerű lezárás (következtetés)ELÉGIA:- ókori görög költők kedvelt versformája - kötelezően disztichonban írták- később mindazt a költeményt, amely szomorú hangvételű elégiának nevezték- témái: elmúlás, elérhetetlen, elvesztett boldogságPl: Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhozRAPSZÓDIA:- zaklatottság, érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása- szerkezete kötetlen- nem logikailag követik egymást a gondolatok, sorok, hanem a képzelet síkján kapcsolódnak össze, az érzelmek hullámzása befolyásolja pl. a sorok hosszúságát isPl: Petőfi Sándor : Egy gondolat bánt engemetEPISZTOLA:- epikolírikus műfaj- valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél- változatos tartalom, hangnem, forma jellemez- nyílt levél - népszerű, mint üzenetközvetítő és eszmeterjesztő műfaj Pl: Petőfi Sándor : Arany JánoshozkÉPVERS/KALIGRAMMA:- szakaszait, sorait, betűit úgy helyezi el, hogy valamilyen kép, alakzat rajzolódjon kiPl: Appolinaire : A megsebzett galamb és a szökőkút

EPOSZ:- ősköltemény- egész népet érintő nagyszabású történelmi eseményről szól- hexameter- csodás elemeket tartalmaz- ókori görög irodalomban született- fordulateposzi kellékek: - eposzi hős (részese a nép életében bekövetkező változásnak)- állandó eposzi jelzők- in medias res : a dolgok közepébe vágva- invokáció : segélykérés a megíráshoz (múzsa,istenek)- proposicio : témamegjelölés- enumeracio : seregszemle- deus ex machina : isteni közbeavatkozásPl: Homérosz : IliászREGÉNY:- egy-két kivételtől eltekintve prózai formájú- novellánál nagyobb terjedelmű - elbeszélő mű- hosszabb időtartamot felölelő történet- szerteágazó cselekmény, több szálon fut- meg nem történt, képzeletbeli eseménysor- regényhősök fiktív alakok- dokumentumregény = valódi eseményeket, megtörtént dolgokat ír le, valós személyekkel- szereplők a cselekmény folyamán jellemfejlődésen mennek keresztül (fontos az érzés - és gondolatviláguk)- valóságos időben, földrajzilag meghatározott helyen játszódik általábanPl: Gárdonyi Géza : Egri csillagokMESE:- eredetileg verses és prózai formájú egyaránt lehetett - fantasztikus, csodás elemek- időben és térben fiktív körülmények- eseménysort ábrázol- reális világot képviselő hősök (öreg király, legkisebb fiú, juhász..) megküzdenek képzeletbeli hősökkel (boszorkány, varázsló, tündér, sárkány, óriás, törpe..), fantasztikus tulajdonságokkal felruházott teremtmények (beszélő állat, tárgy..)- végkifejletben a jók diadalra jutnak- megbünteti a gonoszokat- 2 csoport: népmese és műmesePl: Fekete István : VukMÍTOSZ:- istenek, isteni eredetű, emberfeletti képességekkel rendelkező hősök- elbeszélés- természeti és emberi jelenségek eredetét, és rendeltetését jeleníti meg - egy-egy nép mítoszainak összessége rendszert alkot = mitológiaPl: görög mítoszok - A labirintus meseNOVELLA:- rövid terjedelmű- cselekménye egy szálon fut- kevés szereplőt mozgat- lényegretörő- időben és térben szűk intervallumot fog át- jellemfejlődés nincs- szaggatott, drámai hangvétel előfordulhat- olyan élethelyzetet mutat be, ahol a szereplő döntéshelyzetbe kényszerül / olyan helyzet, amely után az élete megváltozik- egy ember életének kiragadott részét mutatja be, amely valamiért fontossá válik Pl: Kosztolányi Dezső : A kulcsELBESZÉLÉS:- egyetlen cselekménysorozatra épül- a novellával ellentétben nem egyetlen, fontos eseményre koncentrál- viszonylag sok szereplő, fordulat- novellánál bőségesebben kifejtettPl: Thomas Mass : Mario és a varázslóELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY:- verses elbeszélés, költői beszély- különféle témájú, hangvételű verses formájú kisepikai alkotások összefoglalő neve1. előkészítés2. bonyodalom3. cselekmény kibontakozása4. tetőpont5. megoldásPl: Petőfi Sándor : János VitézBALLADA:- népballada, műballada- egy történetet beszél el - mindhárom műnem sajátosságait magába foglalja- drámai feszültségű- szaggatott hangvételű- rövid, tragikus - párbeszédes- balladai homály- lírai elemek- verses formájúPl: Kőmíves KelemennéANEKDOTA:- nem kötődik a cselekményhez, nem viszi tovább- szereplők jellemét színesíti- anekdota = kiadatlan (görög) - rövid, tréfás, humoros, csattanós történet, mely közismert személyek vagy történelmi események mulatságos jellemzését nyújtja- eredetileg írásban ki nem adható történet voltPl: Mikszáth Kálmán : Beszterce ostroma c. regénye anekdotikus felépítésű ROMÁNC:- líra és epika határa- elégikus hangvételű - kisepika- derűs esemény, lírai csattanóval- hősi kalandos, vagy regényes témájú, balladákkal rokon

ALLEGÓRIA:- irodalmi mű egészén, vagy egy részletén végighúzódó, folyamatosan, hosszan kifejtett metafora, hasonlat vagy megszemélyesítés.Pl: Arany János : Toldi - 5. ének - ÁlomallegóriaALLITERÁCIÓ:- rendszerint szókezdő mássalhangzók ismétlődése egy verssorban, vagy több soron keresztül - belső alliteráció : magánhangzók is összecsengnek.Pl: "S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára" - Kölcsey Ferenc : HimnuszMETAFORA:- két dolog, tárgy, esemény, személy azonosítása valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján. Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!" - Petőfi Sándor : János Vitéz METONÍMIA: -szókép: két fogalom érintkezésén vagy kapcsolatán alapul. (beszédfordulat, szócsere) Pl: "dalol az erdő" az "erdő madarai dalolnak" helyett

SZABADVERS:- olyan költemény, melynek írásképe versszerűen tördelt, de nem versritmussal, hanem prózaritmussal rendelkezik, esetleg minden ritmust mellőző rímtelen próza - írásjelek nincsenekPl: Petőfi Sándor : Az apostolSZONETT:- középkori eredetű versforma- 14 sor- 2 db 4 soros vsz. +- 2 db 3 soros vsz.Shakespeare : 75. szonett- abab   abab  cdc  dcd 

Műnemek