37947954
Description
Flashcards by Tibor Ferenczi, updated more than 1 year ago
|
Created by Tibor Ferenczi
over 1 year ago
|
|
| Question | Answer |
| 1. Mi a tűrés és mi a szerepe? Válaszát ábrával is szemléltesse! | A tűrés az alkatrész méretszóródásának tervszerű korlátozása. Alkalmazását többek között a csereszabatosság, a szerelhetőség, az illesztések előírása indokolja. |
| 2. Mire utal az ISO tűréseknél a betű és a számérték? | Betűjel: a tűrésmező elhelyezkedését mutatja az alapvonalhoz (névleges mérethez) képest, más szóval: az alapeltérést. Nagybetű furatra vagy belső méretre, kis betű csap- vagy külső méretre utal. Számérték (IT fokozat): a tűrésmező szélességét írja elő (amely emellett a névleges mérettől is függ). 01, 0, 1, 2, 3…17 számértékekhez rendre egyre nagyobb tűrésmező-szélesség tartozik. |
| 3. Mit értünk illesztésen? | Az illeszkedés két összeszerelt alkatrész csatlakozása, amelynek jellemzésére az illeszkedés mérőszámát használjuk; ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számítható különbség. Az illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozó méreteinek a tűréseit tartalmazza, meghatározott illeszkedések elérésére. |
| 4. Mit jelent az alaplyuk rendszer? Ábrával is szemléltesse a jellegzetes tűrésmezők elhelyezkedését! | A furat tűrésének betűjele „H” (az alapeltérés értéke 0), ehhez választjuk a megfelelő csaptűrést a kívánt illesztésnek megfelelően. Az esetek többségében alaplyuk rendszerben választunk illesztést. |
| 5. Mit jelent az alapcsap rendszer? Ábrával is szemléltesse a jellegzetes tűrésmezők elhelyezkedését!! | A csap tűrésének betűjele „h” (az alapeltérés értéke 0), ehhez választjuk a megfelelő furattűrést a kívánt illesztésnek megfelelően. Többnyire szabványos, kereskedelmi áruk (pl. retesz) illesztésénél alkalmazzák. |
| 6. Mit jelent a szoros (szilárd) illesztés? Szemléltesse ábrával alaplyuk rendszerben és írjon alkalmazási példát is! | Az alkatrészek tűrése olyan, hogy bármilyen párosítás esetén a csap tényleges mérete nagyobb a furaténál, azaz mindig túlfedés képződik. Tipikus alkalmazása: pl. rögzítés és nyomatékátvitel (kötések). |
| 7. Mit jelent az átmeneti illesztés? Szemléltesse ábrával alaplyuk rendszerben és írjon alkalmazási példát is! | Az alkatrészek tűrése olyan, hogy a párosítástól függően a csap és a furat tényleges méretét figyelembe véve vagy kismértékű túlfedés vagy kismértékű játék jön létre (a tűrésmezők között – bármilyen módon – átfedés van). Tipikus alkalmazása: pozícionálás, helyzetbiztosítás. |
| 8. Mit jelent a laza illesztés? Szemléltesse ábrával alaplyuk rendszerben és írjon alkalmazási példát is! | Az alkatrészek tűrése olyan, hogy bármilyen párosítás esetén a csap tényleges mérete kisebb a furaténál, azaz mindig játék adódik. Tipikus alkalmazása: elmozdulást megengedő (csuklós) kapcsolatok. NJ – legnagyobb játék [mm], KJ – legkisebb játék [mm] |
| 9. Hogyan definiáljuk az átlagos érdességet? | A középvonalhoz képest mért csúcsmagasságok, illetve völgymélységek, másképp fogalmazva a középvonaltól mért eltérések abszolút értékének számtani középértéke a mérési hosszra (l) vonatkoztatva. |
| 10. Melyek a leggyakrabban előírt szabványos Ra számértékek? Ismertesse az Ra-skála felosztását! | Durva: ált. forgács nélküli megmunkálás (öntés, képlékeny alakítás) Sima: többnyire forgácsolás Finom, tükrös: finomfelületi megmunkálások |
| 11. Hogyan definiáljuk az egyenetlenség-magasságot? | Az alaphosszon mért i db (ált. i = 5) legnagyobb csúcsmagasság és völgymélység átlagtávolsága a középvonaltól. |
| 12. Hogyan definiáljuk az egyenetlenséget? | Rt: a mérendő szakaszon mért legmagasabb és legmélyebb pont középvonaltól való távolságának az összege adja az egyenetlenség értékét. |
| 13. Írja fel és értelmezze a következő SI-prefixumokat: giga, mega, kilo, milli, mikro, nano! | |
| 14. Mit fejez ki a rugalmassági (Young-) modulus? Írja fel az összefüggést és diagramon is szemléltesse! | Anyagjellemző, ami a feszültég (σ) és a relatív (fajlagos) alakváltozás, nyúlás (ε) kapcsolatát fejezi ki. Minél nagyobb a számértéke, annál kisebb az anyag alakváltozó képessége. |
| 15. Mit fejez ki a Hooke-törvény? Írja fel az összefüggést, és diagramon is szemléltesse! | A feszültség (azaz terhelés) és a nyúlás (vagyis a fajlagos alakváltozás) közötti egyenes arányosságot. ?=?∙? ahol: σ – feszültség [MPa], ε – nyúlás [-], E – rugalmassági (Young-) modulus [MPa] //Megjegyzés: hasonlóan felírható csúsztató feszültség (τ) és szögelfordulás, csúszás (γ) között is a csúsztató rugalmassági modulussal (G). |
| 16. Rajzolja fel és értelmezze egy lágyacél jellegzetes szakítódiagramját! A diagram melyik szakaszán érvényes a Hooke-törvény? | A Hooke-törvény a rugalmassági határig érvényes (a görbe lineáris szakasza, valamivel a folyáshatár alatt ér véget). σ – húzófeszültség [MPa] Rm – szakítószilárdság [MPa] ReH – felső folyáshatár [MPa] ReL – alsó folyáshatár [MPa] ε – megnyúlás [-] |
| 17. Rajzolja fel egy szívós és egy rideg anyag szakítódiagramját! Írjon mindkettőre példát is! | Rideg anyag: kis mértékű szakadási nyúlás, pl. öntöttvas, edzett (martenzites) acél. Szívós anyag: nagy mértékű szakadási nyúlás, rugalmas és képlékeny alakváltozással, pl. nemesített acél. σ – feszültség [MPa], ε – fajlagos nyúlás [-] |
| 18. Mit fejez ki a Poisson-tényező? | Az anyag kereszt- és hosszirányú nyúlásának hányadosa, anyagjellemző. ahol: εd – keresztirányú fajlagos nyúlás [-], ε – hosszirányú fajlagos nyúlás [-] |
| 19. Értelmezze a biztonsági tényező fogalmát a klasszikus értelmezés szerint! | A biztonsági tényező a határállapotot jellemző érték (a károsodást okozó legkisebb igénybevétel) és az igénybevételi állapotot jellemző érték hányadosa: |
| 20. Mi a különbség a szilárdsági méretezés és ellenőrzés között? | Méretezés: ismert a terhelés, az anyag határállapotát jelző mennyiség és az előírt biztonsági tényező; ismeretlen a szerkezeti elem geometriai mérete. Ellenőrzés: ismert a terhelés, az anyag határállapotát jelző mennyiség és a a szerkezeti elem geometriai mérete; a biztonsági tényező mértékét kell meghatározni és összehasonlítani a megkövetelt értékkel. Megjegyzés: a fenti négy tényező bármelyike lehet ismeretlen, értéke a másik három jellemzőből határozható meg. |
| 21. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta húzó vagy nyomó igénybevétele esetén a keresztmetszetben ébredő feszültséget és ábrán szemléltesse annak eloszlását! | |
| 22. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta nyíró igénybevétele esetén a keresztmetszetben ébredő átlagos feszültséget! | |
| 23. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta hajlító igénybevétele esetén a keresztmetszetben ébredő feszültséget és rajzolja fel a feszültségeloszlást! | Megjegyzés: A feszültségeloszlás a hajlítás tengelyétől (ahol a feszültség értéke 0) a szélső szál felé haladva – elméletileg – lineárisan növekszik (a külső oldalon lokálisan húzó, a belsőn nyomó igénybevétel lép fel). |
| 24. Írja fel egy prizmatikus rúd tiszta csavaró igénybevétele esetén a keresztmetszetben ébredő feszültséget és rajzolja fel a feszültségeloszlást! | |
| 25. Mikor méretezünk egy nyomott rudat kihajlásra? | σ – törőfeszültség [MPa] λ – karcsúság [-] l – kihajlási hossz (függ a megtámasztások módjától) [mm] i – tehetetlenségi sugár (inerciasugár) [mm] Imin – másodrendű nyomaték a legkisebb inercia irányában [mm4] A – keresztmetszet [mm2] Kihajlásra akkor méretezünk, ha a rúd karcsú, azaz λ > 60. |
| 26. Hogyan számítható a kör másodrendű nyomatéka középpontján átmenő tengelyre? | ahol: d – a kör átmérője [mm], I – másodrendű nyomaték [mm4]. |
| 27. Hogyan számítható a körgyűrű másodrendű nyomatéka középpontján átmenő tengelyre? | |
| 28. Hogyan számítható egy téglalap másodrendű nyomatéka az egyik oldallal párhuzamos és középponton átmenő tengelyre? | ahol: a – a hajlítás tengelyével párhuzamos oldal hossza [mm], b – a hajlítás tengelyére merőleges oldal hossza [mm], I – másodrendű nyomaték [mm4]. |
| 29. Mi az összefüggés a tengelyre számított és a poláris másodrendű nyomaték között? | |
| 30. Mi az összefüggés a másodrendű nyomaték és a keresztmetszeti tényező között? | |
| 31. Miért vonhatók ki egymásból a másodrendű nyomatékok, a keresztmetszeti tényezők pedig miért nem? | |
| 32. Írja fel az egyenértékű feszültség összefüggését a Huber-Mises-Hencky (HMH)-elmélet és a Mohr-elmélet szerint! | |
| 33. Hogyan számítható egy húzóerővel terhelt prizmatikus rúd megnyúlása? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 34. Hogyan számítható egy csavaró nyomatékkal terhelt prizmatikus rúd végének szögelfordulása? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 35. Hogyan számítható egy befogott, koncentrált hajlító erővel terhelt prizmatikus rúd végének lehajlása? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 36. Hogyan számítható egy befogott, hajlító nyomatékkal terhelt prizmatikus rúd végének szögelfordulása? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 37. Milyen keresztmetszetek a legalkalmasabbak csavarással terhelt tartóelem készítésére és miért? | Leginkább csövek és zártszelvények (az oldalak arányától függően) a kedvező anyagkihasználás (a keresztmetszet menti feszültségeloszlás) miatt. |
| 38. Mik az anyagválasztás legfőbb szempontjai? Írjon fel legalább három szempontot! - | - szilárdsági és más fizikai jellemzők, - funkcióra való alkalmasság, - külső hatásokkal (hő, korrózió, ionizáló sugárzás stb.) szembeni ellenállás, - adott technológiára való alkalmasság (forgácsolhatóság, hidegalakíthatóság, hegeszthetőség stb.), - járatos félkész gyártmány, - költségek (anyag, megmunkálás stb.), |
| 39. Mik a polimerek legfontosabb, a fémekétől eltérő tulajdonságai? Írjon fel legalább három jellemzőt! | - kis sűrűség, - viszonylag kis szilárdság, - rossz hő- és elektromos vezetőképesség, - nem követik a Hooke-törvényt, - kis rugalmassági modulus az elemeket általában alakváltozásra és nem feszültségre méretezik, sok esetben merevítés szükséges, - tartósfolyás hatása jelentős, Megjegyzés: A fenti tulajdonságok részben kompenzálhatók ill. módosíthatók kompozit anyagszerkezetek alkalmazásával. |
| 40. Ismertesse és ábrával szemléltesse az anyaggal záró kötések hatásmechanizmusát! | |
| 41. Soroljon fel legalább három anyaggal záró kötést! | Hegesztett kötés, forrasztott kötés, ragasztott kötés. Megjegyzés: Ide sorolható még (legalábbis részben) a beágyazás és a kiöntés (pl. műgyantával, betonnal) is. |
| 42. Ismertesse és ábrával szemléltesse az alakkal záró kötések hatásmechanizmusát! | |
| 43. Milyen igénybevételekre ellenőrizzük (általában) az alakkal záró kötéseket? | Felületi nyomásra, nyíró igénybevételre a veszélyes keresztmetszetben, ezek mellett rendszerint ellenőrizzük az ún. szállítófeszültség mértékét is. |
| 44. Soroljon fel legalább három alakkal záró kötést! | Reteszkötés, bordástengely-hornyos agy kötés, poligontengely kötés (ezek ún. nyomatékkötések) Szegecskötés, szegkötés, csapszegkötés, bepattanó kötés, peremezés stb. |
| 45. Ismertesse és ábrával szemléltesse az erővel záró kötések hatásmechanizmusát! Mi viszi át a nyomatékot ezeknél a kötéseknél? | |
| 15 46. Soroljon fel legalább három erővel záró kötést! | Pl. túlfedéssel szerelt kötések (sajtolt kötés és zsugorkötés), kúpos kötés, kúposgyűrűs kötések, szorítókötés, ékkötés (utóbbi csak részben). |
| 47. Soroljon fel legalább három oldható kötést! | Pl. csavarkötés, csapszegkötés, alakkal záró tengelykötések, kúpos tengelykötés, reteszkötés. Megjegyzés: a sajtolt ill. zsugorkötések oldhatósága kérdéses. |
| 48. Soroljon fel legalább három nem oldható kötést! | Pl. hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések, szegecskötés, peremezés. Megjegyzés: előfordul oldható ragasztott kötés is. |
| 49. Mit jelent csavaroknál a 12.9-es szilárdsági osztály? | Az első szám 100-szorosa a minimális szakítószilárdságot adja meg MPa-ban, a második szám a névleges folyáshatár és a névleges szakítószilárdság hányadosának 10-szerese. A példában Rm = 1200 MPa és ReH = 0,9·1200 = 1080 MPa. |
| 50. Mit jelent anyáknál a 6-os szilárdsági osztály? | A számérték százszorosa a csavaranya ún. vizsgálati feszültsége MPa-ban kifejezve, ami annak az orsónak a minimális szakítószilárdsága, amellyel az anya párosítható. |
| 51. Rajzolja fel a Klein-diagramot, és magyarázza meg, mit fejez ki! A | A meghúzási nyomaték (Mk) és az előfeszítő erő (Fv) közötti összefüggést, figyelembe véve a nyomatékkulcs pontosságát (Mkmax és Mkmin) valamint a súrlódási tényező szórását (μmin, μmax). Ezek alapján az előfeszítő erő minimális (Fvmin) és maximális (Fvmax) értéke kiszámítható. M [Nmm], Fv [N], μ [-]. |
| 52. Írja fel a csavar meghúzásához szükséges nyomaték összefüggését! | |
| 53. Milyen statikus igénybevételekre ellenőrizzük általában a csavarkötéseket? | Húzásból (előfeszítő erő) és csavarásból (meghúzási nyomaték) számított egyenértékű feszültségre, amelyet a Mohr- vagy a HMH-elmélet szerint számolunk. Megjegyzés: ez csak a szabványos csavarokra vonatkozik, ahol az anyát külön nem ellenőrizzük. Ha az anya nem szabványos, akkor azt ellenőrizni kell nyírásra és felületi nyomásra, azaz alakkal záró kötésként! |
| 54. Mikor önzáró egy csavarkötés? | Ez azt jelenti, a menetemelkedés szöge ne haladja meg a látszólagos súrlódási félkúpszög értékét, különben az anya „lecsúszik” a meneten, azaz a kötés kilazul. |
| 55. Hol és miért előnyös a trapézmenet alkalmazása? | Mozgatóorsóknál, nagy terhelés esetén. A profilszög (β = 30°) miatt nő a látszólagos súrlódási tényező, ezáltal nagyobb a surlódási erő. Mivel a menetprofil nem „éles”, és a magátmérő felé haladva vastagodik, a teherbírás is nagy. |
| 56. Hol előnyös a zsinórmenet alkalmazása? | Mozgatóorsóknál, nagy terhelés esetén. Szennyeződésekre – az erősen lekerekített profil miatt – nem érzékeny (pl. élelmiszeripari gépek menetes orsói, vasúti csavarkapocs). |
| 57. Hogyan értelmezzük általában egy varrat gyökméretét? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | Tompavarratnál: általában a lemez vastagságával azonos (de pl. a nagyobb vastagságú lemezeknél gyakran alkalmazott Y-varratnál ez nem igaz). Sarokvarratnál: a varrat keresztmetszetét jelentő háromszög magassága. |
| 58. Értelmezze és magyarázó ábrán szemléltesse egy tompavarratban az ébredő feszültségkomponenseket! | |
| 59. Értelmezze és magyarázó ábrán szemléltesse egy sarokvarratban az ébredő feszültségkomponenseket! | |
| 60. Hogyan számítható egy csavarással terhelt, zárt, körbefutó sarokvarrat igénybevétele (Bredt-képlet)? | |
| 61. Melyik a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb igénybevétel egy ragasztott kötés számára? | A legkedvezőbb a nyíró igénybevétel. Emellett a nyomás is kedvezőnek mondható. A legkedvezőtlenebbek, azaz kerülendők a húzó és lefejtő jellegű igénybevételek. |
| 62. Melyik a legkedvezőbb igénybevétel egy forrasztott kötés számára? | A nyíró igénybevétel. Emellett a nyomás is kedvezőnek mondható. |
| 63. Mit nevezünk ellenirányú kötésnek? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 64. Mit nevezünk egyirányú kötésnek? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 65. Definiálja a bepattanó kötést! | Olyan, alakkal záró kötés, amelynél az összeszerelendő alkatrészeket túlfedéses szakaszon keresztül toljuk össze. A szerelés során egyik vagy mindkét alkatrész rugalmasan deformálódik, majd terheletlen állapotba ugrik vissza. |
| 66. Mi a szegecskötés mértékadó igénybevétele? Ábrával is szemléltesse! | Nyírás és palástnyomás (a lemezekben húzófeszültség mint szállítófeszültség ébred). |
| 67. Rajzoljon fel egy egy- és egy kétnyírású szegecskötést, és jelölje be a nyírt keresztmetszeteket! | |
| 68. Hogyan határozható meg a palástnyomás szeg- és szegecskötéseknél? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 69. Milyen igénybevételre ellenőrizzük a csapszegeket? | Nyírásra, felületi nyomásra és hajlításra. Utóbbi járulékos igénybevétel a nem tiszta nyírás (viszonylag nagy hézag) miatt. |
| 70. Mi a különbség a sajtolt és a zsugorkötés között? | Sajtolt kötés: a szerelés erővel történik. A szerelés alatt egymáson elmozduló alkatrészek miatt a felület sérül, érdessége megváltozik. Zsugorkötés: hőtágulás segítségével szerelik. Az egyik alkatrészt a kívánt túlfedésnek megfelelően felmelegítik, a másikat – ha szükséges – lehűtik. |
| 71. Mitől függ az átvihető nyomaték és a szerelési erőszükséglet nagysága szilárd illesztésű kötéseknél? | Az átvihető nyomaték (mint kerületi erő) és a szerelési erőszükséglet – mivel erővel záró kötésről van szó – súrlódási erővel azonosítható. Ehhez felületi nyomás szükséges, amit az azzal arányos túlfedés határoz meg. Mindig a legkedvezőtlenebb esettel számolunk: a nyomatékot a legkisebb túlfedéssel is át kell vinni, a szerelést pedig a legnagyobb erőszükséglettel (azaz túlfedéssel) is meg kell valósítani. |
| 72. Mi a reteszkötés (és a tengely) mértékadó igénybevétele? | |
| 73. Mi a bordástengely kötés (és a tengely) mértékadó igénybevétele? | |
| 74. Mi a rugók funkciója? Soroljon fel (példával) legalább hármat! | - Rugalmas szorítás, erő fenntartás (pl. motorszelep-rugó, bútorrugó) - Energiatárolás, elnyelés, visszaadás (pl. ütközők, lökhárítók, órarugók) - Rendszerek dinamikai illesztése: elhangolás, ráhangolás (pl. rugalmas tengelykapcsolók, vibrátorok) - Rezgéscsillapítás (pl. gépalapozás, lengéscsillapítók) - Erő/nyomaték határolása (pl. biztonsági szelep, biztonsági tengelykapcsolók) - Erő/nyomaték mérése, szabályozása (pl. rugós mérlegek) - Egyebek: kötések, ágyazások, erőkiegyenlítés, stb |
| 75. Mit fejez ki a rugókarakterisztika? Válaszát ábrával szemléltesse! | |
| 76. Mit jelent a lineáris rugókarakterisztika? Nevezzen meg és vázoljon fel egy ilyen karakterisztikájú rugót! | |
| 77. Mit jelent a progresszív rugókarakterisztika? Nevezzen meg és vázoljon fel egy ilyen karakterisztikájú rugót! | |
| 78. Mit fejez ki a degresszív rugókarakterisztika? Nevezzen meg és vázoljon fel egy ilyen karakterisztikájú rugót! | |
| 79. Mi a rugómerevség? | |
| 80. Mit fejez ki a torziós rugómerevség? | |
| 81. Hogyan írható fel a rugóban tárolható energia f összenyomódás esetén? Diagramon is ábrázolja! | |
| 82. Hogyan írható fel a rugóban tárolható energia φ elcsavarodás esetén? Diagramon is ábrázolja! | |
| 83. Hogyan értelmezhető egy rugó kihasználtsági foka? | A rugóban tárolt energia és a rugó térfogatának hányadosa (W/V). |
| 84. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó soros kapcsolásról? Hogyan határozható meg az eredő rugómerevség? | |
| 85. Mikor beszélünk egy rugórendszeren belül két rugó párhuzamos kapcsolásáról? Hogyan határozható meg az eredő rugómerevség? | |
| 86. Írjon példát olyan rugóra, amelynél a terhelés és az igénybevétel egymástól eltérő jellegű! | A húzó-nyomó csavarrugó esetében a terhelés húzás ill. nyomás, de a rugóhuzal igénybevétele csavarás. Ugyanígy, egy csavaró terhelést kapó csavarrugónál a huzal hajlító igénybevételt szenved. |
| 87. Mik a gumirugók méretezésének főbb sajátosságai? Említsen meg legalább három jellegzetes eltérést a fémrugókhoz képest! | - Rugalmassági modulusuk a fémekénél nagyságrendekkel kisebb a teherbírást elsősorban a megengedhető alakváltozás korlátozza. - A rugalmassági modulus nem csak az anyagtól függ -> látszólagos rugalmassági modulus. - A Hooke-törvényt csak a keresztmetszet-csökkenést is figyelembe véve követik -> a rugalmas anyagmodell korlátozásokkal, de használható. - Jelentős a hiszterézis. - A statikus és dinamikus rugómerevség értéke eltér. |
| 88. Mi a formatényező (alaktényező) gumirugóknál? | A deformációban gátolt (fegyverzettel borított) és a deformációban nem gátolt (szabad) felületek hányadosa. |
| 89. Mitől függ a látszólagos rugalmassági (Young-) modulus gumirugóknál? | |
| 90. Mitől függ a látszólagos csúsztató rugalmassági modulus gumirugóknál? | |
| 91. Mi a hiszterézis? Válaszát diagrammal is szemléltesse! | F – terhelés [N], f – alakváltozás [mm]. A fel- és leterhelés karakterisztikája különböző, így a rugó a csak függőleges vonalkázással jelölt területnek megfelelő energiát (a közölt és visszanyert energia különbségét) nyel el és alakít hővé. Ez egyfelől csillapítja a rezgéseket, másrészt viszont a rugó anyagát melegíti. |
| 92. Hogyan értelmezzük a csillapítás mérőszámát rugók esetén? | |
| 93. Mit nevezünk tengelynek, és milyen főbb típusait különböztetjük meg? | Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak (álló hordozó tengelyek), vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. Azokat a tengelyeket, amelyek teljesítményt továbbítanak közlő tengelyeknek, amelyek nem, azokat hordozó tengelyeknek nevezzük. |
| 94. Mi a jellemző igénybevétele egy forgó hordozótengelynek? | |
| 95. Mik a jellemző igénybevételei egy közlőtengelynek? | |
| 96. Mi okozza a fáradásos törést? | A fáradást az anyagban meglévő mikrorepedések okozzák, amelyek az ismétlődő, dinamikus terhelés hatására terjedni kezdenek. Amikor a repedés mérete eléri a kritikus értéket, a maradék keresztmetszet teherbírása már nem elegendő, és az elem eltörik. Az ún. nagyciklusú (Wöhler-) fáradás már folyáshatár alatti, ismétlődő feszültségnél bekövetkezhet. |
| 97. Milyen a fáradásos törés jellegzetes képe? | A törési felületen két, jól elkülöníthető terület különböztethető meg: a kagylós töret a repedés terjedésére, az elvált felületek súrlódására utal, míg a szívós töretű rész a „maradék” keresztmetszet átszakadására. |
| 98. Mi a különbség a fáradásos törés és a rideg törés között? | Fáradásos törés: az anyagban levő mikrorepedések és az ismétlődő terhelés okozza. A repedés terjedése viszonylag lassú, a töréskép két jellegzetes zónára osztható. Rideg törés: a mikrorepedések gyors, robbanásszerű terjedése okozza. A rugalmas ill. képlékeny alakváltozás mértéke csekély, az anyag ridegen viselkedik. Főbb befolyásoló tényezői: anyagvastagság, az anyag szilárdsága, hőmérséklet. Így nagyobb anyagvastagság, nagy szilárdságú anyag alkalmazása vagy alacsony hőmérséklet esetén törésmechanikai számításokat (is) végeznek. |
| 99. Mit nevezünk egy tengely kritikus fordulatszámának? Hogyan számítható az ehhez tartozó szögsebesség? | |
| 100. Rajzolja fel és értelmezze a rezonanciagörbét! | |
| 101. Mi a különbség a lengő és lüktető jellegű feszültség között? | Lüktető feszültség: a feszültség a minimális és maximális érték között nem vált előjelet. Lengő feszültség: a feszültség a minimális és maximális érték között előjelet (azaz irányt) vált. Váltakozó feszültségnek is nevezik, a lüktető feszültségi állapotnál veszélyesebb. |
| 102. Szemléltesse diagramon a középfeszültség és a feszültség amplitúdó fogalmát! | |
| 103. Mit ábrázol a Wöhler-görbe? Rajzolja fel (acélokra), és nevezze meg jellegzetes szakaszait! | |
| 104. Mit jelent az élettartam-szilárdság (időtartam-szilárdság)? | Az az ismétlődő feszültség, amelyet a próbatest N-szer képes elviselni eltöréséig. Valószínűségi változóként kezelendő. Jele: Rm/t [MPa] |
| 105. Mit jelent a kifáradási határ? | Annak a tiszta lengőfeszültségnek az amplitúdója, amelynél a vizsgált próbatestek 90 %-a eléri a 10^6 számú igénybevételt. Jele: σv ill. τv vagy általánosan RD [MPa] |
| 106. Mire használatos a Smith- és a Haigh-diagram? | Ismétlődő (lengő vagy lüktető) terhelés esetén a biztonsági területet jelöli ki adott anyagminőségre. |
| 107. Rajzolja fel az egyszerűsített (VDI-szerinti) Smith-diagramot! Mikor használjuk? σa | |
| 108. Rajzolja fel a (közelítő) Haigh-diagramot, és értelmezze a biztonsági tényezőt! | |
| 109. Mitől függ, és hogyan határozható meg egy hajlító igénybevétellel terhelt alkatrész kifáradási határa, ha ismert az adott anyagú próbatest kifáradási határa? A legegyszerűbb modell szerint írja fel! | |
| 110. Hogyan értelmezzük az alaktényezőt (feszültségtorlódás esetén)? Rajzoljon magyarázó ábrát is! | |
| 111. 1 bar hány MPa-lal egyenlő? | 1 bar = 10^5 Pa = 0,1 MPa. |
| 112. Mi a tömítések feladata? | Két tér elkülönítése, a két tér közötti nem kívánatos közegáramlás megakadályozása vagy mérséklése. |
| 113. Írjon fel legalább három példát nyugvó felületek érintkező tömítésére! | Tömítőmasszák, tömítőhegesztés (anyaggal záró tömítések) Lapostömítések, profilos tömítések (pl. O-gyűrű) |
| 114. Írjon fel legalább három példát nem érintkező tömítésekére! | Pl. réstömítés, labirinttömítés, visszahordó menet, folyadékszóró tömítés. |
| 115. Írjon fel legalább három példát haladó és forgó mozgást megengedő tömítésekre! | Pl. tömszelence, ajakos tömítések (pl. U-gyűrű), nemezgyűrű, radiális tengelytömítőgyűrű (Simmering), axiális tömítőgyűrűk. |
| 116. Szemléltesse milyen feszültségek ébrednek egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú zárt csőben? Melyik a legnagyobb komponens? | |
| 117. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben ébredő tangenciális feszültséget! | |
| 118. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú csőben ébredő axiális feszültséget! | |
| 119. Írja fel egy belső nyomással terhelt, vékonyfalú cső belső falán ébredő radiális feszültséget! | |
| 120. Soroljon fel legalább három példát csőkötésekre! | Pl. tokos, karimás (hegesztőtoldatos, lazakarimás), csőanyás (hollandi) |
| 121. Mi a csőkompenzátorok szerepe? | A csővezetékekben a hőtágulások okozta hosszváltozások biztosítása járulékos erők ébredése nélkül. |
| 122. Soroljon fel legalább háromféle csőelzáró szerelvénytípust! | Pl. csap, szelep, tolózár, pillangószelep, csappantyú. |
| 125. Mit jelent a nyomástartó edény kifejezés? Soroljon fel legalább három példát is! | Olyan folyadékot, gázt vagy gőzt tartalmazó, zárt tereket határoló szerkezet, amelyet belső és/vagy külső nyomás terhel. Néhány példa: vegyipari tartályok, légtartályok, autoklávok, szállítótartályok, gőzkazánok, gázpalackok. |
| Na ezt most megúsztad :P | ( ͡° ͜ʖ ͡°( ಠ ͜ʖ ಠ ) ͡° ͜ʖ ͡°) |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.